Századok – 1957

Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124

128 ENDREI "WALTER nyersanyagviszonyok adta előnyösebb helyzet révén, mint pl. a flandriai posztó.3

3

Látni fogjuk, hogy a technikai fejlődés is ezek körül kristályosodott ki. 2. A korai középkor technikájának színvonala A korai középkor technikai ismeretei az ókor és különösen a hellenisztikus közelkelet színvonalához igazodtak. Ezekben a századokban már komoly igényként lép fel az írott műszaki tapasztalatok összegyűjtése, először a behozatal teljes szünetelése miatt (VIII—X. század), később az újraéledő ipar szükségletei miatt (XI—XII. század). Mig tehát a bizánci kéziratok főleg haditechnikai természetűek,3

4

addig a nyugati szakirodalom 'a vegyészeti, metallurgiai és a mechanikai technológia körébe vágó eljárásokat dolgoz fel.3

5

Ez a technikai ismeretanyag a legtöbb esetben ősi papi tudomány, amelyet egy évezreden keresztül átoksújtó fenyegetéssel sikerült titokban tartani.3

6

Számos esetben igazolható az eljárás visszavezetése korai egyiptomi szövegekre.3

7

Az újjáéledő ipari technikának ez volt az egyik forrása ; ezek a kéziratok azonban csak az ötvösök, cserzővargák, bőr- és textilfestők, ékszerészek és más bonyolult receptekkel dolgozó speciális szakma1

művességét termékenyítették meg. Ezek hosszú ideig papi kézben is maradtak.38 A tömegszükségletet kielégítő fonó, szövő, molnár, fazekas, köszörűs, asztalos mesterségek számára viszont nem nyújtottak semmit. Részben háziiparok voltak, részben falusi mesterek végezték őket a tradicionális munkamódszerekkel. A technikai fejlődés másik forrása természetesen a békés szomszéddá váló arab világ.3

9

Az ismeretek átvételének két fokozatát figyelhetjük meg. 33

Pirenne: Wirtschaftsgeschichte. 41—51. 1. A pallia fresonica mindig híresek voltak, Nagy Károly is ilyennel kedveskedett Harun al Rasidnak. Flandria ezért már a X. század óta gyapjúbehozatalra szorul Angliából. Azt, hogy már a IX. században fejlett, exportképes flandriai posztóipar létezett, Pirenne: Draps de Frise ou draps de Flandre? c. cikkében bizonyítja (Histoire, 53. 1.). 34

Vegetius indítja meg a sort 383 körül írt művével (Epitoma rei militaris). Az Anonymus de rebus bellicis keletkezését 366 és 527 közé teszik, az Anonymus Byzantinus Justinianus alatt írt. 35

A legfontosabb forrásmunkák : Anonymus: Compositiones tingenda musiva, pelles et alia, ad deaurandum ferrum etc. (800 körül). Anonymus; Mappae clavicula. Anonymus: Heraclius, De coloribus et artibus romanorum (994). Theophilus (Presbyter) : Schedula diversarum artium (950 és 1100 között). 1 225 körül alapítja meg csupán Jordanus Nemorarius, a párizsi dominikánus a középkor keresztény mechanika-tudományát, amely már önálló elemeket is tartalmaz, különösen a statikában. 36

A Pap. Holmiensis (III. század) a bíbor hamisításának receptjét így kezdi: „Tartsd titkon a receptet. Mert a bíbor színe rendkívül szép .." A Mappae clavicula így ír: ,,. . .conjuro autem per magnum deum qui inverierit, nulli tradere nisi filio" vagy : „abscondo sanctum et nulli tradendum secretufn neque alicui dederis propheta." (Diels, H.: Antike Technik. Berlin, 1914). Gyakoriak emellett a titkos írásban rögzített eljárások ; még Roger Bacon is igénybe vette ezt a lehetőséget. 37

Diels fenti munkájában rámutat arra, hogy pl. a Plinius által leírt egyiptomi titkos niellotechnikát szinte szó szerint ismétlik meg a Mappae claviculában. 38

A szerzetesek a kolostorokban fenntartották maguknak a művészi igényű mesterségeket, mint az aranycérnázást, mintás szövést, könyvírást és illusztrálást vagy a magasabb színvonalú matematikai ismereteket feltételező építész szakmát. (Ez a XH. századig kizárólag papi kézben volt.) 3J

Rosszul értékeli a XI—XII. századot az, aki elfelejti, hogy Constantinus Africanus (1015—1087) arab iskolákat látogatott, vagy hogy a palermói Capella palatina templom oromzatán az alapítási óv (1140) nemcsak a keresztény időszámítás, hanem arab írással a hedzsra számítása szerint is fel van tüntetve. ^