Századok – 1957
Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124
KÖZÉPKORI MUNKAMÓDSZEREK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 127 változásaiból, talán a mezőgazdasági munka ésszerűsítéséből is eredt.2 2 Első igazolható tünete egy túlnépesedés, amelynek a kor tudatában is volt.2 3 Mindenképpen sürgős szükség van e folyamat gondos gazdasági elemzésére. A túlnépesedés következményei azonban nemcsak Nyugat-Európa megnőtt expanzivitásában fejeződtek ki, nemcsak a szláv lakosság tömeges lemészárlásával járó telepítésekre, kelet-európai városalapításokra, a kereszteshadjáratokban hozott töméntelen véráldozatra futotta. Emellett elsőízben találkozunk a termelőerők átcsoportosítására és jobb kihasználására vezető forradalmi erejű változásokkal, amelyek a társadalmi fejlődéssel átmeneti egyensúlyt teremtenek. A XI—XIH.- században tömegesen szabadítják fel magukat a jobbágyok,24 sok helyütt teljesen szabad a lakosság.2 5 A hűbéresek szolgáltatásaikat pénzösszeg egyszeri lefizetésével váltják meg. A váro*• sokban, a keleti kolonizáció és a ciszterci irtások új településein szabadságot nyernek a szökött jobbágyok.2 6 Aki ipari szakmát tanul vagy ügyesen lát neki a kereskedésnek, minden kezdőtőke nélkül is boldogulhat.2 7 A kereskedelem újjáéledésének azonban nem a városi ipar fejlődése volt a közvetlen következménye. Az első kereskedők, mint említettük, mezőgazdasági termékeket szállítottak : kihasználták a gyakori helyi éhínségeket2 8 és a gazdagok fűszerigényét.2 9 Ennek megfelelően a koraközépkori város nem iparos-, hanem kereskedőtelepülés ; a XII. század elejéig mercator és burgensis szinonimák.30 A kereskedő a város környékén lakó parasztok átvevője, később megbízója és kizsákmányolója volt. Az első export-ipar, a posztógyártás falusi termelőkön nyugodott3 1 és csak később koncentrálódott a városokban ; a kivitel specializáló hatása a tájegységekre korábban érvényesült a mezőgazdaságban : az angol ciszterciek a gyapjútenyésztést fejlesztik minden eszközzel, Dél-Franciaországban a bortermelést, Poroszországban a búzatermesztést tekintik a legjövedelmezőbbnek.3 2 Ezzel az egészséges specializálódással nem járt azonban együtt az ipari termelékenység fejlődése. Viszonylag későn és tétovázva kerül csak sor a városi iparosok exporttevékenységének újfraelvételére Nyugat-Európában. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az ipari technika mindenütt kb. egy szinten mozgott, csak keletről hoztak be a kereskedők minőségileg tökéletesebb, de drága cikkeket. Emellett volt néhány termék, amely bizonyos jóhírnek örvendett a római idők óta fennálló termelői kontinuitás és a helyi 22 Koszminszkij—Szkázkin: A középkor története, I. Bpest. 1955. 205. 1. 23 Ennek II. Orbán Clermontban, az első kereszteshad járat meghirdetésekor nyütan kifejezést adott. 21 Kulischer, i. m. 127. 1. 25Pirenne: Wirtschaftsgeschichte. 86. 1. 26 Uó. 71.1. 27 Uo. 46.1. 28 A IX. században 64-ről, a XI. században 60-ról tudunk. (A X. századból nincs adatunk.) Emberevés is előfordul (Kulischer, i. m. 96.1.). Pirenne: Wirtschaftsgeschichte, 159. 1., Koszkminszij—Szkázkin, i. m. 228. 1. 29 Tartusi arab utazó 973-ban Mainzban járva meglepődik azon, hogy ott keleti fűszerek kaphatók. Ebben persze nem annyira a meglepetés tárgya, mint a ténye figyelemre méltó számunkra. ""Pirenne: Histoire, 26. 1. 31 Uo. 33. 1. Még a XIII. században lefolyó nagy yperni takácsfelkelésben is jelentős a parasztok szerepe : ,,. . . on voit de nombreux foulons et tisserands des villages prendre part ä la grandé révolte des ouvriers drapier. . . ils avaient les mémes griefs contre les marchands. . . ils travaillaient pour eux." 32Pirenne: Wirtschaftsgeschichte, 86—87. 1.
