Századok – 1957
Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124
126 ENDREI "WALTER ipari technika ismeretei főleg kolostorokban és az uradalmakon élnek tovább. Ezek fejlesztésére azonban semmi sem ösztönöz, hiszen a helyi szükségleteket többnyire bőven fedezik ; sokkal inkább kell azt feltételezni, hogy az ókor számos műszaki vívmánya és tapasztalata e századok során merült feledésbe.1 5 Ezt a kort a tanult kézművesekben való szélsőséges hiány jellemzi. Kulischer szerint1 6 nincs bizonyíték arra, hogy a VIII—IX. században Nyugat-Európa ismert volna telepített iparosokat. Ez az állítás túlzott ugyan, de megdöbbentő állapotokra derít fényt, ha Jámbor Lajos egy közönséges kovácsot ajándékoz Eboin reimsi érseknek. Szakmunkások ós iparosok kölcsönadása vagy messzi földről való hozatása gyakori jelenség, a vándoriparos a kor jellegzetes tünete.17 Ez magyarázza a kézművesipar piacra való termelésének hiányát is ; a fennmaradt kereskedelem és a piacok árucikkei szinte kizárólag mezőgazdasági termékek voltak.1 8 A XI. század fordulójáig tartott ez a redukált árucsereforgalom, amikoris újból megkezdődik az izlám defenzívába való szorításával,19 a normann és magyar támadások megszűnésévei2 0 és a belső viszonyok pacifikálásával2 1 a távkereskedelem. Nem lehet természetesen szó nélkül elsiklani amellett, hogy máig is tisztázatlan : minek köszönhető a nyugati világ megerősödése ebben az időben. Minden magyarázat: a központi hatalom megszilárdulása, a városok keletkezése, a kereskedelem megújhodása, vagy a keresztesháborúk, csak következményei egy eddig tisztázatlan természetű belső fejlődésnek. Ez a fejlődési folyamat — habár végső következtetéseiben az ipari termelékenység jelentős növelésére vezetett — nézetünk szerint ugyancsak a termelékenység 15 Nem mondható el ez a mezőgazdasági technikáról, amely e ,,parasz1i kultúrában" (Pirenne kifejezése) némileg fejlődött is. A 994-ből származó Heraolius-kézirat szerzője elismeréssel írja a római mesteremberekről: „Ki győzné felkutatni mindazt . . ., amit ezek a tehetséges, óriási értelemmel megáldott iparosok feltaláltak maguknak." A korai középkor tudatában volt technikai alsóbbrendűségének. Lynn Thcrndike: A history of magic and experimental science during the first thirteen centuries, I. London, 1923. 761. 1. 18 Kulischer, J.: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters und Neuzeit, I. München, 1928. 68. 1. 17 Uo. 75. 1. 18 Ez még sokáig így maradt . Még a XHL században is dominál a kereskedelemben a természeti cikkek árucseréje. Pirenne: Social- und Wirtschaftsgeschichte Europas im Mittelalter. Bern, é. n. 153. 1. (Továbbiakban : Wirtschaftsgeschichte). 19 Az arabok utoljára 1004-ben fosztják ki Pisát. 1005-ben már Messinánál győz a pisai flotta, 1015-ben a genovaiakkal együtt meghódítják Szardiniát, 1034-ben megszállják az afrikai Bonát, 1052-ben elpusztítják a palermói arzenált, 1087-ben átmenetileg megszállják a dél-tuniszi Mehadzsát. Akkor indul meg a dánok és normannok kalózkodása a Földközi-tengeren. A XI. század végére Szicília, Korzika, Málta is elesik, Toledoig felszabadul Spanyolország és Edessától Jeruzsálemig terjednek a szentföldi latin fejedelemségek. Calmette: Le monde féodal. Paris, 1946. 373—402. 1. 20 A X. század második felében komolyabb vállalkozásról nem tudunk. A Lechmezei csata után a magyarok csak néhány kisebb portyát vezettek bizánci területre. 21 Már a X. század végén határozatot hoz a charrouxi koncilium a rabló lovagok kiátkozására. A nép által is támogatott mozgalom további állomásai a treuga dei meghirdetése (1027) és a limoges-i tömeggyűlés (1033). Az éledő kereskedelmet mindenütt rendeletekkel védi az erősödő központi hatalom úgy, hogy a XI. században már sokkal kisebb kockázatot jelent egy hosszabb utazás (L. Carey—McKinney: The Medieval World. New-York, 1938. 498. 1.).
