Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
100 MALYUSZ ELEMÉR sát22 9 Hunyadi a három osztrák főúrral juttatt a el a királyhoz panaszát. Főkifogásaaz volt, hogy az új 18 tagú országos tanács főkapitányi tisztének megszüntetését jelenti, őt pedig az országlakosok színvonalára süllyeszti le. Az elégtételt megkapta : V. László bizalmáról biztosította s arra utasította, hogy az országos tanácsot segítőtársul tekintve, arra támaszkodva viselje továbbra is tisztét.23 0 1454. november 14-én V. László Prágából fej- és jószágvesztés terhe alatt megparancsolta a megyéknek, valamint, az erdélyi szászoknak, hogy teljes felhatalmazással ellátott négy-négy megbízottat küldjenek el a prelátusok és bárók tervezett'összejövetelére vagy ha ezt már megtartották volna, Budára, ahol január 0-án az előkelőknek velük együtt országgyűlésen kell résztvenniök.23 1 A felszólítás részletesen ismertette, miért van szükség országgyűlésre és ennek milyen kérdések felől kell döntenie. Frankfurtba, a birodalmi gyűlésre, mondja V. László, követeket küldött, hogy a török ellen segítséget kérjenek.23 2 Tette mindezt uralkodói kötelességéhez híven, amely megkívánja, hogy gondoskodjék a salus reipublicae regni-ről, főleg Magyarország esetében, amely első az ő öröklött országai közt, a barbároktól körülvéve és fenyegetve pedig védelemre szorul. A követek kedvező választ hoztak. A német és más fejedelmek készek a tavasszal vagy nyár elején nagy támadó hadjáratot megindítani, ennek előkészítése végett azonban azt kívánják, hogy február 15-én Frigyes római császárnál jelenjék meg „mindkét kormányzó -— Hunyadi ós Podiebrad — mindkét ország néhány ldváló nemesével", mert ezektől a 229 Ugy látszik, voltak egyéb határozatok is, ha ugyan jól értjük egyedüli forrásunknak, Vitéz levelének rendkívül homályos utalását. Eszerint a király kijelentve, hogy semmiképpen sem fogadja el a jövedelmek felől hozott döntést, hozzátette: „legfeljebb azokban az artikulusokban, amelyek az ország védelmére szükségesek lesznek ós oly személyekkel kapcsolatban, akik szerény javadalmukat bíróságok felállítására és az ellenség elleni készülődésre használják vagy udvarunkban szolgálatunkra vannak". Az utóbbi szavak Vitézre vonatkoznak, mivel mint titkos kancellár ő foglalkozott a személyes jelenlét bíróságának újjá szervezésével s ugyanő teljesített szolgálatot a király mellett. Eszerint az országgyűlés teljesíthette a királyi előterjesztéseknek reá — s bizonyára Várdaira — vonatkozó pontjait s ugyancsak szó eshetett az artikulusokban a török elleni védekezésről is. Sajnos, ennek a decretumnak a szövegét sem ismerjük. 230 Katona, i. m. XIII. k. 981. sköv. 1., Fraknói, 136. 1. — A török ellen Szerbia felé hadseregével felvonuló Hunyadi 1454. júl. 13-án útközben Szegeden gyűlést tartott. Ennek előzményeiről pontosan tájékoztat jún. 6-án Nagyszombatból Garai László nádorhoz intézett levele. Örömmel újságolta, hogy a felső részeken a nyugalmat sikerült helyreállítania s így hamarosan megindulhat a Délvidék felé. Kérte Garait, hogy egy közeli határidőre, amelyet alkalmasnak talál, hívja meg Szegedre valamennyi urat, ti. Újlaki Miklós vajdát, a kalocsai érseket, a pécsi püspököt, Kórógyi Jánost, a Pálócziakat, a Rozgonyiakat és más atyafiait tanácskozni tam super re publica Christiana, quam aliis negotiis huius regni s azután egy gyors emberével értesítse a conventio idejéről, hogy azon ő is megjelenhessék (Dl. 81.166). A gyűlést tehát Garai hirdette meg. A tanácskozás egyetlen emléke Hunyadinak in presenti congregatione prelatorum, baronum et regni nobilium ad hanc civitatem Zegediensem ad festum sanete Margarethe virginis [proclamqta] a gyűlés 10. napján kibocsátott utasítása, amelyet familiárisához, Czobor Mihály diósgyőri várnagy, borsodi ispánhoz intézett, meghagyva neki, hogy nyújtson védelmet Kazai Kakas Miklós özvegye számára. (Dl. 90.013.) A tanácskozás tehát elég sokáig tartott. A megyék és városok kiküldöttjeinek megjelenése, mint a jún. 6-i levélből is következtethető, nem valószínű. Hunyadi egyébként aug. 5-én Becsén volt (Dl. 93.254.), aug. 10-én Kévén (Ráth, i. m. 199. 1.), aug. 28-án Nándorfehérváron. 231 A meghívó következő példányai ismeretesek : Zichy okmt. IX. k. 470. 1. Szabolcs megyéhez, uo. 472. 1. Bátmonostori Töttös Lászlóhoz, Dl. 44.750. Kisvárdai Miklós kincstartó, szabolcsi ispánhoz, Dl. 81.185. Szatmár megyéhez, Fejér : Authentia 158. 1. és ua. Genus, incunabula et virtus Ioannis Corvini de Hunyad. Buda, 1844. 207. 1. az erdélyi szászokhoz. 232 A követség tagjai közt találjuk az osztrák és a cseh kancellárokon kívül Barius Miklós alkancellárt és Várdai Istvánt. (Oehmel: Urkunden 68. 1.)
