Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
A MAG TAR RENDI ÁLLAM HÜNYADI KORÁBAN 97 Konstantinápoly eleste s az aggodalom, hogy a török támadásra készül, adott alkalmat az 1454-i budai országgyűlésnek a megtartására, s a Corpus iuris-ba besorolt január 25-i decretum ldadására. A meghívók, amelyek a király nevében kerültek kibocsátásra, felszólították a prelátusokat, bárókat és előkelőket a megjelenésre, a megyéket pedig választott követeik elküldésére s ily felhívást a városok is kaptak.221 A tárgyalásokat Hunyadi vezette. V. László el sem jött Budára. Magukat a határozatokat Hunyadi a király nevében kiadott rendelet formájában hozta az érdekeltek tudomására.22 2 A decretum voltaképpen támadó háborúra való egyszeri felkészülésnek, ..hatalmos hadsereg felállításának" a terve, de egyszersmind végrehajtási utasítás is és Hunyadi legsajátabb alkotása. A király és a nagybirtokosok bandériumainak felszerelése, a köznemesség fejenkinti felkelése, a telekkatonaság kiállítása a legfőbb pontok, azzal az ígérettel lezárva, hogy a jövőben hasonló méretű erőfeszítésre nem fog sor kerülni. A rendelet végrehajtatlanui maradt, a hadjáratra nem került sor. Nincs tudomásunk, hogy Hunyadi é t volna főkapitányi felhatalmazásával és hadba liívó parancsait kibocsátotta volna. A decretum így csak mint az ő elgondolásaira jellemző tervezet értékelhető. Nincs közvetlen bizonyítékunk, hogy megyei követek resztvettek az 1454 márciusában Budán tartott tanácskozáson, a körülmények mérlegelése azonban feljogosít, hogy országgyűlésnek tekintsük ezt. Különös módon, míg lefolyásáról és résztvevői felől emlékeink felvilágosítás nélkül hagynak, előzményeiről es a szétoszlását követő fejleményekről részletesen tájékoztatnak. Összehívását223 a Prágában tartózkodó V. László környezetének az a törekvése sugallta, hogy a király kezébe helyezze a kormányzó és végrehajtó hatalmat, még pedig anyagilag kellőképpen alátámasztva, azaz a jövedelmi források feletti rendelkezést ismét számára biztosítva. Minderről azok a kívánságok tájékoztatnak, amelyeket a Budára leküldött királyi megbízottak, három osztrák főúr, az uralkodó nevében terjesztettek elő.22 4 A külföldi eredet és közvetítés önkéntelenül is gyanakvóvá teszi a kutatót és hajlamossá, hogy a valóságtól eltérő hátteret képzeljen mögéjük. Azt hisszük, ily bizalmatlanságra nincs szükség. V. László környezetét ekkor Vitéz János titkos kancellár, Barius Miklós alkancellár és Várdai István consiliarius jelentették. Három magyar humanista, akik közül az alkancellár az osztrák urakat Budára le is kísérte. A királyi előterjesztéseket Vitéz munkájának tartjuk s ezért eleve Der Briefwechsel des Eneas Silvius Piccolomini. Hrsgg. v. R.Wolkan. 1/1—2, IL, HI/1, k. (Fontes rerum Austriacarum. II. sor. Diplomataria et acta. 61, 62, 67, 68. k.) Wien 1909—1918. (A továbbiakban : Wolkan) HI/1, k. 243.1. Garai Lászlónak Pozsonytól szállás biztosítását kérő aug. 14-i levele, amely diete indicte celebratio-t emlit: Dl. 44.699. 221 Pozsony város 1454 jan. 1-én a pozsonyi káptalannal írásba foglaltatta, hogy az árvizek miatt nem tudta követeit elküldeni. A pozsonyiak, előadásuk szerint, iuxta edictum regium iussionemque illustris domini Iohannis gubernatoris. . . Bude in congregatione scilicet proxima personaliter interesse et eorundem personas proprias representare debuissent, edicta regia sanctionesque eiusdem domini gubernatoris ac aliorum dominorum prelatorum, baronum et procerum regni audituri et sese edictis iussionibusque ac decretis sanctiendis daturi et obtemperaturi és minderre készek is voltak. (Dl. 44.718.) 222 A Corpus iuris a Szabolcs megyének megküldött példány szövegét közli ; ennek eredetije : Dl. 55.565. 223 Előkészítéséről az első hír Aeneas Silvius 1454. febr. 14-i levelében olvasható : Res Turchorum ad conventum Budensem relata est, majd kevésbé általánosan a következő napon írottban : A pápai követ, miután Prágában V. Lászlótól a török háború ügyében oly választ nyert, amilyent óhajtott, remissus est ad conventum Hungarorum, qui modo Bude celebratur ; cum eo pergunt ex Bohemia et Austria oratores regii. ( Wolkan, HI/1. k. 443., 445. 1.) 224 Birk, E: Beiträge zur Geschichte der Königin Elisabeth von Ungarn und ihres Sohnes König Ladislaus 1440—1457. Quellen und Forschungen zur vaterländischen Geschichte, Literatur und Kunst. Wien, 1849. 245. sköv. 1. 7 Századok
