Századok – 1957

Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46

96 MÁLYTJSZ ELEMÉR tettei miatt, Erzsébet és Ulászló adományai érvénytelenek, Hunyadiéi viszont nem, az újonnan épített kastélyokat le kell rombolni, az elfoglalt javakat mindenki köteles visszaadni, a gyorsított— insinuatios — peres eljárás érvényben marad, szokatlan adók nem vethetők ki. Mint a felsorolásból kitűnik, nem a nemesi előjogok összegezéséről és megerősítéséről volt szó. Ezeket a legközelebbi országgyűlésen, amelynek színhelyéül Székesfehérvárt jelölték ki, óhajtották előterjeszteni. Annak biztosítása végett, hogy itt az országlakosok — azaz nemesek és polgárok — idejében jelen lehessenek, kikötötték, hogy a király az országgyűlés megnyitása előtt 40 nappal bocsássa ki meghívóit, a tanács­kozások határozatainak elfogadását és megtartását pedig eleve kötelességévé tették. A király az előterjesztett pontokat — összesen tíz articulust — elfogadta, végrehajtá­sukat megígérte, majd a hozzájuk fűzött záradék szerint az esküt letette, viszont a jelen­levőktől a hűségesküt kivette s végül az egész megállapodást mint decretumot kibocsá­totta.21 9 A székesfehérvári országgyűlés összehívására nem került sor. Ebből a tényből egyszerre két következtetést is levonhatnánk. Egyrészt azt, hogy a király és környezete, amelybe most Hunyadi is beleszámítható, vonakodott a köznemesség kiváltságait bőví­teni, másrészt, hogy a nemesség önmagában nem volt elég erős megvalósítani kö'otelé­seit, amelyekre a pozsonyi határozatokban is csak célozni tudott. Bizonyára mindkét körülmény közrejátszott az országgyűlés elmaradásában. A közvetlen ok azonban másban rejlett. A megyék nyílván azért óhajtottak Székesfehérváron összejönni, mert itt koro­názó gyűlést akartak tartani. Számukra az volt a kérdés, hogy V. László öröklés jogán uralkodik-e, azaz érvényes-e 1440-i megkoronázása, vagy pedig választásukból gyako­rolja-e a hatalmat. Nyilvánvalóan a hatalom átruházásának az elvét vallotlák, amint azt Ulászló megkoronázásakor kimondották. Érthető, hogy V. László és pártja mindenképpen el akarta kerülni a kérdésnek a feszegetését s méginkább oly eldöntését, hogy mindaz jogtalan volt, ami a gyermekkirály nevében évekig történt. A legalkalmasabb megoldás a pozsonyi ígéret be nem tartása volt, ami — ismételjük— körmyenment, mert Hunyadi a bécsi és pozsonyi tárgyalások eredményéül érdektelenné vált. A köznemesség mostani alulmaradása a királlyal és valamennyi nagyúrral szemben nem visszaesést jelent ezek szerint, hanem annak a tényleges helyzetnek az elismerését, hogy önmagában nem állhat meg.22 0 219 A Corpus iuris-ban kiadott szöveg szerint a decretum kelte 1453, febr. (1, az eredeti példányé (Dl. 44.654.) azonban jan. 29. V. ö. Kovachich: Vestigia 281. 1. és Supp­lementum II. k. 118. 1. A bártfai követek jan. 31-i jelentése szerint gestern des tages durch geistliche vnd wertliche (!) lűrschaft auch dy ganeze gemeyne des landes gesworen wurden. 220 Teleki (II. k. 306. sköv. 1. ; forrása Aeneas Silvius levelezése) szerint 1453. aug. 24.-vel kezdődően V. László Pozsonyban országgyűlést tartott, ahol a Frigyessel kötendő béke, Axamith garázdálkodása és a török háború volt a tanácskozás tárgva. (V.ö. Győri történelmi és régészeti füzetek II. [1863.] 40. 1., Fraknói, 126. 1.) Az időpontot helvesbítenünk kell: Bertalan-nap nyolcadára, azaz aug. 31-re hirdette meg a király a dieta-t, amint nagyszombati polgárok érdekében az esztergomi káptalanhoz intézett aug. 7-i utasítása tanúsítja. Eszerint a káptalannak eapetia christianitatis címén támasz­tott követelését a panaszos s névszerint felsorolt polgárok jelenlétében in diéta Posoniensi octavo die beati Bartholomei apostoli proxime venturo celebranda maga fogja a prelá­tusokkal és bárókkal együtt megvizsgálni és eldönteni. (Nagyszombat város lt. Közép­kori oklevelek. 84. sz.) Iliivel aim. 27-én V. László már Pozsonyban volt s szept. 15-én még mindég ott tartózkodott (Ráth K.: A magyar királyok hadjáratai, utazásai és tar­tózkodási helyei. Győr, 1861. 196.1.), kétségtelen, hogy a dieta-t megtartották. A megyék szerepéről szóló okleveles adatok hiányából következtetve azonban valószínűleg csak az előkelők vettek részt a tanácskozáson. Aeneas Silvius is, 1453. szept. 3-i levele szerint, úgy tudta, hogy habet per hos dies rex Ladislaus omnes regni proceres apud Posonium congregates cumque his consultat, quonam pacto regnum expiare latronibus possit. /

Next

/
Thumbnails
Contents