Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
A MAGTAR RENDI ÁT,T,AM HUNTADI KORÁBAN 95-országot érintő valamennyi kérdésben.21 6 A színhelyet nem jelölte meg, de az, a dolog, természeténél fogva más, mint akkori tartózkodási helye, Bécs nem igen lehetett. Hat nappal később, október 22-én azonban Hunyadi is országgyűlést hívott össze, még pedig november 8-ra Budára. Borsod megyéhez intézett felhívása maradt reánk, nem lehet azonban kétségünk, hogy szokás szerint valamennyi érdekelthez szétküldette. Indokolásában lúvatkozott arra, hogy kormányzói tisztét a prelátusok, bárók, nemesek és olőkelők akaratából nyerte el s ezért a királytól visszaérkezett követség beszámolójára egyedül, tanácsuk meghallgatása nélkül feleletet adni, vagy jelentést tenni semmiképpen sem szándékozik. Küldjön tehát a megye a tehetősebb nemesek közül választott két vagy négy megbízottat, kellő felhatalmazással ellátva őket, hogy meghallgassák a követeket, megtárgyalják az ország s a respublica javát illető kérdéseket s ílymódon az ország és a közjó ügyében határozatuk valamennyiük egyetértésével alakuljon ki.21 6 Hunyadinak kétségtelenül tudomása volt arról, hogy V. László november 18-ra Bécsbe országgyűlést lúvott össze s abban sem kételkedhetünk, hogy a budai országgyűlésen híveit egységes magatartásra kívánta rávenni. Terve nem sikerült. Nemcsak a budai tanácskozásokról, szóló adatok hiányából következtethetjük ezt, hanem még inkább abból a tényből, hogy november II-én maga is Bécsben volt már. A bártfai követek itt, bár csak december 6-án érkeztek, az országnagyok mellett sokáig a legelső megjelentek közé számítottak. December 13-án Ciliéi maga ment tehát Pozsonyba, hogy felhozza az ott gyülekező „magyarországi urakat".21 7 Rábeszélése eredménnyel járt. így a városi kiküldöttek és „az egész nemesség'^ jelenlétében zajlottakle a tárgyalások, amelyek főleg a liatalom gyakorlásának a királyra ruházása és Hunyadi kártalanítása, jövő helyzetének megállapítása körül forogtak. A megjelentek elismerték és elfogadták V. Lászlót „igaz és természetes királyuknak", „visszaadták", neld az ország birtokát, Hunyadi az ország főkapitánya és a királyi jövedelmek kezelője lett, ami jelentékeny hatalmat biztosított számára, megkülönböztetett helyzetének kifejezésre juttatásául pedig elnyerte a besztercei grófi címet.21 8 A dolgok ily elrendezése után az országnagyok a fiatal királyt Pozsonyba meghívták és 1453. január 21-én oda magukkal vitték. Itt már valóságos országgyűlés volt. A rendek írásban a király elé terjesztették kívánságaikat. Ezek a pillanatnyi helyzet követelményeinek tettek eleget. A király esküt tesz, hogy az ország jogait megtartja és területét megvédi, ugyanakkor az országgyűlés résztvevői hűséget fogadnak neki ; általános amnesztiában részesül mindenki az Albert halála óta V. László ellen elkövetett 216 Kovachich: Supplementum H. k. 116. 1. Eredetije : Kassa város lt. Schwarzenbach-gyűjt. 251. sz. O.L. Eilmtár. A Bártfához küldött meghívót 1. Iványi: Bártfa 674. sz. 216 Dl. 97.233. 217 Bártfa város lt. Középkori oklevelek. 677. sz. A követek dec. 13-i jelentése. 218 Teleki (II. k. 261. 1) és nyomában Knciuz (i.m. 112. 1.) szerint Bécsben „számos nemesség és némely városi követek, együtt nagy számmal" jelentek meg. Teleki forrása az utóbbiakra vonatkozólag V. Lászlónak Kassához intézett meghívó levele, amely természetszerűleg magában nem lehet a megjelenés bizonysága, a nemesek nagy számára pedig Bécs azon intézkedéséből következtet, hogy a város negyedrészét tartotta fenn a magyarok elhelyezésére. Mivel az országnagyok igen nagy kíséretet hoztak magukkal 1452 októberében is, a sok szállás biztosítása még nem a nemesség megjelenésének az igazolása. (Egyébként a város háromnegyed része a cseh, morva és osztrák küldöttek elhelyezésére volt fenntartva.) Bár Hunyadi azt mondja Pozsonyhoz intézett 1452. dec. 29-i levelében, hogy ő unacum aliis dominis prelatis et baronibus járt el Bécsben, azaz nem utal városi és megyei követekre (Teleki X. 345.), ezek megjelenését Intelt érdemlően bizonyítják Stenczel György és Jawer Pál bártfai követek 1453. jan. 31-i levelének következő szavai : A királyt mitsampt den andern irbern Stetten vnd der ganezen landschaft Bécsből Pozsonyba kísérték, ahová jan. 21-énértek le. (Bártfa város lt. Középkori oklevelek. 682. sz.) A nemesség képviselői tehát kétségtelenül jelen voltak a bécsi tárgyalásokon, mindamellett aligha tettek ld nagy tömeget.
