Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
A BÉCSI UDVAR JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—J.790-1G 93 királyi biztosokhoz (Brunswick, Győry Ferenc, Balogh László és Balogh •János). Ebben hangoztatta, hogy az úrbérrendezés gyors végrehajtása mennyire szívén fekszik, amint azt már többszörös rendelkezése bizonyítja. Mivel a siker az ő működésüktől függ, a legnagyobb buzgalmat fejtsék ki, „hogy az ellenséges áskálódásoknak maguk minden további felterjesztés nélkül véget vessenek".5 6 És valóban csakhamar jobb hírek érkeztek Bécsbe. Tolnában a nyár végén a parasztok kezdtek visszatérni házaikba, mire a katonaságot a falvakból kivonták, hogy annál inkább meggyőzzék őket a rájuk háramló előnyökről.57 Már augusztus végén megjött az első jelentés, hogy Balogh László Sopron megyei királyi biztos elvégezte dolgát és a megye 204 községében végrehajtotta az úrbéri rendezést. Itt is ugyan a contributio, az országos adó egy tizede elveszett. A királynő örömének, hogy a rendezés egy megyében végetért, az államtanács úgy akart kifejezést adni, hogy Baloghnak 200 körmöci arany jutalmat hozott javaslatba. Mária Terézia ezt nem fogadta el, de sajátkezűleg írta az előterjesztésre : ,,E helyett a feleségének ékszert küldtem. A fiát hadnaggyá neveztem ki".5 8 Az államkincstár szempontjából ez olcsóbb megoldás volt. Az Urbárium végrehajtása egyes uradalmakban azzal is járt, hogy a jobbágyokkal szemben elkövetett számos visszaélés került napfényre. A csáktornyai uradalom ügye az államtanácsot is foglalkoztatta. Ott számos paraszt elhagyta telkét. A hatalmukkal kegyetlenül visszaélő tisztekkel szemben Zala megye hatósága nem nyújtott a jobbágyoknak védelmet. Hogy is tette . volna, mikor Forintos alipán bérelte az uradalom egy részét ? „Az igazságtalanságnak, elnyomásnak és kegyetlenségnek nem gondolható ki olyan fajtája, amelyet ennek az uradalomnak a tisztjei el nem követtek volna... és megmutatkoznak annak káros következményei, hogy a hatalmas földesurak ugyanabban a megyében főispánok, még pedig örökletes módon."5 9 A csáktornyai uradalom jobbágyainak ügyét azért tartom különösen kiemelendőnek, mert tárgyalása során újból felmerült az a gondolat, hogy az uralkodónak be kell avatkoznia a megyei tisztviselők választásának kérdésébe. Ebben pedig a magyar nemesség kiváltságainak és a rendi alkotmánynak, tudjuk, egyik legfőbb biztosítékát látta. Az államtanács tagjai abból indulva ki, hogy most már kézzel foghatóan bebizonyult, hogy az örökletes megyékben „az alispánok a főispánokkal, mint földesurakkal szemben nem mernek eljárni", a királynőnek fontos következményekkel járó lépést ajánlottak. Használja ki a kínálkozó alkalmat, Forintost függessze fel, jelöljön ő maga alispánt Zalában és tartasson tisztújítást. A királynő el is rendelte Forintos felelősségre vonását azért, mert az uradalmi tisztek kegyetlenkedéseit oly sokáig eltűrte, továbbá tisztújítást is Zalában azzal, hogy az alispán jelölését fel kell hozzá terjeszteni. Hogy a jobbágyok védelme megvalósuljon, költségükre állandóan két ügyvédet kell alkalmazni.6 0 A magyar udvari kancellária túl messzemenőnek találta a királynő elhatározását. Felterjesztésében magyarázgatta, hogy az alispánt évszázados 56 »den widrigen Einstreuungen von selbst ohne weitere Rückfrage abzuhelfen«. Á. T. 1767 : 1911. 67 Á. T. 1767 : 2011. 58 Á. T. 1767 : 2046. 59 Á. T. 1769 : 427. - Borié véleményéből. 60 Á. T. 1769 : 427.
