Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4

BARTA ISTVÁN alapul szolgáló szövegéből kurzív szedéssel emeljük ki a Nagy József szellemi tulajdonát képező részeket, szögletes zárójelben hozzuk Nyár y Pál részesedését, míg Kossuth kiegészítései ugyancsak szögletes zárójelben, de ritkítva szerepelnek : • Rendelet. A kormány elébe sűrűen érkező folyamodványokból kedvetlenül tapasztaltatik, hogy az úrbéri tartozások megszűntével némelly volt földesurak annál inkább kezdik igénybe venni, sőt tisztviselők segedelmével rövid úton eszközlött végrehajtással is részint erőszakolni teljesítését azon szolgálatoknak, mellyekre magokat némelly lakosok még a volt hűbéri viszonyok alapján nem úrbéri birtok használatáért lekötelezték — részint birtokbóli elmozdítás rögtöni eszközlése mellett kizárólagos tulajdont követelni olly telkekben is. mellyekre nézve még tisztába hozva nincs, ha azok majorsági vagy úrbéri természetűek legyenek-é? vagy ollyanok, mellyek minden közterhek viselése mellett régebben adózó kézen használtatván továbbá is, — minden addig tett úri szolgálatok megszűntével — ugyanott hagyandók? Illy esetekről részletesebben intézkedni jelen viszontagságos körülmények között a törvényhozás még eddig akadályozva volt ; de miután a robot. kívül érdekes — tanulmányának egyik részletkérdése. Sarlós a »Kenyeret a népnek« falragasz jelentőségét méltatva azt a megállapitást teszi, hogy az 1848. ápr. 22-i falragasznak a kincstári puszták felosztását követelő pontja ösztönözte Kossuthtot arra, hogy máj. 19-én átiratban kérdezze meg az Igazságügyminisztériumtól, mi lesz a sorsa a kincstári birtokokon végbemenő úrbéri rendezés után fennmaradó földeknek, »megtartandók, vagy a jobbágyok közt ismét kiosztandók lesznek-e?« Sarlós ezzel kapcsolatban azt a megállapítást teszi, hogy »a felesleges földek« lényegében azonosak »az ország rendelkezése alatt álló pusztákkal«, Kossuth ezeket ki akarta osztani a földnélküli parasztoknak s ebben esaK az Igazságügyminisztérium ridegsége akadályozta meg. A továbbiakban Sarlós utal arra, hogy Kossuthnak ezt a lépését nem elszigetelve kell értékelni, hanem párhuzamba kell állítani az 1849. ápr. 19-i rendelettel, mint annak előzményét kell tekinteni, s akkor meggyőződhetünk Kossuth álláspontjának következetességéről. Nincs helyünk itt arra, hogy a vázolt gondolatmenetben levő hibás megállapításokkal részletesen vitába szálljunk, tényként le kell azonban szögezni a következőket : 1. A Pénzügyminisztérium 1848. máj. 19-i átirata egyszerű bürokratikus mozzanata volt annak a ténynek, hogy az 1848 : 9. tc-t a kincstári birtokokon is végre kellett hajtani, semmi köze nem volt az ápr. 17-i népgyűléshez, vagy »Kenyeret a népnek« falragaszhoz. 2. A »remanentiális« vagy maradványföldek azonosítása a kincstári pusztákkal elemi hiba : az előbbiek úrbéres jellegű földek és belőlük a törvény értelmében mindig új úrbéri telkeket kellett alakítani (az átirat szövegében levő ismét szócska erre különben figyelmeztethette volna a szerzőt), az utóbbiak majorsági jellegű földek. 3. Tehát Kossuthtól 1848 májusában éppúgy távolállt minden földosztó szándék, mint később bármikor. 4. A máj. 19-i átirat keletkezésének időpontjában különben Kossuth betegeskedett ; megbízásából titkára, Stuller Ferenc már máj. 5-én értesítette többek között Ilkey Sándort, az álladalmi javak osztályának főnökét is, hogy Kossuth beteg és »míg roncsolt egészségi állapota jobbra nem forduland«, a tárcájához tartozó intézkedések megtételével Duschek államtitkárt bízta meg (Pénzügymin. ein. 515/1848. sz.). Ettől kezdve Kossuth heteken át csak a legfontosabb kérdésekkel foglalkozott s biztosra vehető, hogy a szóban forgó átirathoz személyesen nem volt semmi köze. Az aláírásban szereplő »pénzügyminiszter megbízásából« formulát egyébként is olyan esetben használják. amikor az osztályfőnök a minisztertől kapott általános felhatalmazás alapján saját hatáskörében intéz el valamilyen ügyet. 5. Kossuthnak az álladalmi pusztákkal kapcsolatos felfogását a szerző sokkal hitelesebben megismerhette volna abból a máj. 11-én kelt, hosszú és részletes utasításból, amelyet a kincstári birtokokkal kapcsolatos teendőkről intézett Ilkey Sándor osztályfőnökhöz. Ebben — noha a »Kenyeret a népnek« falragaszt már három hete ^merhette — egyáltalán nem mutat földosztó hajlamokat