Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
A KORMÁN"Г PARASZTPOLITIKXTA 1S49-BEN. 9 dézma s ezzel együtt járt tartozások már eltöröltettek, — eléggé nyilvánította ezáltal a törvényhozás abbeli szándékát, hogy minden más esetekben is azon viszonyokat, mellyek szolgaságra mutató hűbérnek szinét viselik, megszüntetni kívánja, megvárta tehát mindenkitől azt, hogy ebbeli szándékának életbe léptetését kiki saját körében az idő szellemének, a jövendőnek s a közérdeknek figyelembe vétele mellett békés kiegyenlitésekkel előkészíteni, nem. pedig ingerültséget szülő szigorúbb követelések támasztásával akadályozni fogja, annál inkább, nehogy a minden körülményeket hazánk megrontására álnokul felhasználó ellenség innen is alkalmat vegyen, a hon polgárait magány érdekeik felzaklatása mellett egymás ellen bujtogatni, s hol csak lehet ingerültséget, bizalmatlanságot, elégületlenséget eszközölni. Ennélfogva a tulajdonra lehető minden sérelmes következések nélkül addig is, míg a törvényhozás a fennemlitett esetekre nézve részletesen és határozottan intézkednék, [mire nézve a kormány haladéktalanul törvényjavaslatot előterjeszteni fog,] minden illető törvényhatóságok a következő ideiglenes rendelkezések megtartására felelet terhe alatt köteleztetnek : 1-ör. Az 1848 : 9. tc. az úrbér és azt pótló szerződések ala-pján eddig gyakorlatban volt szolgálatok : robot, dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről rendelkezvén, s ezen törvény a majorságból szerződés mellett bírt, és csak haszonbérnek tekintendő vagyonokra ki nem terjedvén, mindazok, kik szerződés mellett olly s a kincstár jogait illetőleg szigorúan a törvények alapjára helyezkedik. A legtovább akkor megy el, amikor kijelenti, hogy nem híve a saját kezelésben való állami gazdálkodásnak s azt javasolja, hogy egyrészt a jobbágyfelszabadítás által kenyerüket vesztett gazdatiszteknek kellene nagyobb bérleteket juttatni a kincstári földekből, másrészt a zsellérek helyzetét kellene »néhány holdra szorított bérrendszer behozatalával javítani«, mert ezt »mind statusgazdászati tekintetek, mind a közrend és nyugalom érdeke egyaránt javasolják« (Pénzügymin. ein. 528/1848. sz.). Ugyanezeket az elgondolásokat fejti ki aug. 28-i képviselőházi beszédében is. (L. Közlöny, aug. 30. sz.) 6. A szóban forgó máj. 19-i átirat egyébként is pontosan az ellenkezőjét tartalmazza annak, amit Sarlós kiolvas belőle. Nem Kossuth akar általa földet osztani, hanem az álladalmi javak osztályának vezetője szeretne olyan rendelkezést kapni az Igazságügyminisztériumtól, amelynek alapján az 1836-os úrbéri törvény ellenére a kincstár megtarthatná magának a maradvány földeket és elvehetne a parasztoktól az irtásföldeket. Mert az lehetetlen, hogy az álladalmi javak osztályának vezetője ne tudta volna, hogy a régi gyakorlat és az 1836-os törvény értelmében a maradványföldekből új úrbéri telkeket kell létesíteni és hogy az irtásföldeket a kincstár is csak visszaválthatja, de el nem veheti a parasztoktól. Mégis, az oravicabányai bányászati igazgatóság ápr. 28-i kelettel olyan utasitást kap a Pénzügyminisztériumtól, hogy további utasításig »minden üres jobbágytelkeknek népesítésétől óvakodjék.« (Pénzügyminisztérium ein. 216/1848. sz.) Mindezek ismeretében valóban olvan »mereven elutasító«-e Deák igazságügy miniszter válasza* mint amilyennek a szerző beállítja? Deák az átiratra azt válaszolta, hogy az állam az úrbéri dolgokban éppen olyan jogokkal bír, mint a magánbirtokosok s »a maradványföldekről csak akképen rendelkezhetik, mikép azt az 1836 : 10-ik cikk 7. §-ának világos rendelete engedi«. Hasonlóan a törvény betartására utasította Deák Ilkeyt az irtásföldekkel kapcsolatban is. Deáknak a »legalitásra hivatkozó merev válasza« tehát valójában a maradványföldeket kívánja biztosítani a parasztoknak ugyanakkor, amikor a Pénzügyminisztérium illetékes osztálya ki akar térni a törvény rendelkezésének teljesítése elől. (Deák utasításának fogalmazványa az id. átirat tisztázata mellett van.) Egyébként Spira György közölte először — az egykorú nyomtatványok óta — az ápr. 19-i rendeletet, a fent idézett megállapítások egyik lábjegyzetében. A közlés azonban a Közlöny szövege alapján történt és nincs benne néhány kisebb betoldás (a 2. pontban, a majorsági állapot ismertetőjeleinek b ) pontjában és az úrbéri állapot ismertető jeleinek c) pontjában), amelyek csak a Közlöny-kézirat nyomdába adása után kerültek be a szövegbe s csak az ápr. 20-i keltezéssel megjelent nyomtatványban vannak meg. Eltekintve tehát a forráskritikai vizsgálat eredményeinek feltüntetésétől, a teljesség s zempontja is indokolttá teszi a rendelet teljes szövegének közlését.
