Századok – 1956

KRÓNIKA - Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumáról (Ivámiyl Emma) 834

BESZÁMOLÓ A MAGYAR ORSZÄGOS LEVÉLTÁR 200 ÉVES JUBILEUMÁRÓL 1756. március 1-én alakult meg a mai Országos Levéltár történeti elődje, az Archívum Regni-nek nevezett régi országos levéltár. Az évforduló alkalmával a levéltárügy vezetősége 1956. június 12—18. között jubileumi ülésszakot rendezett, amelyen a budapesti levéltárosokon, a vidéki levéltárvezetőkön és a történészkutatók sorából kikerült érdeklődőkön kívül 11 külföldi levéltárvezető is részt vett. Az ülésszakon a részt vevő országok levéltárügyének ismertetése keretében napirendre tűzték a levéltári iratanyag nemzetközi felhasználásának kérdéseit is. A nemzetközi együttműködésre vonatkozó megbeszélések a XX. kongresszus után kialakult kedvező légkörben jó eredményekkel bíztatnak. Az ülésszakon részt vett a párizsi Archives Nationales s egyben a francia levéltárak főigazgatója, Charles Braibant, a CIA (Conseil International des Archives) tb. elnöke, a nemzetközi levéltáros együttműködés régi harcosa. A jubileumi ülésszak egyik fő célkitűzése volt, hogy a magyar levéltárügy már eddig is meglevő külföldi kapcsolatait elmélyítse és az ide érkező külföldiek számára is lehetővé tegye a nemzetközi kapcsolatok továbbépítését. A CIA és a francia levéltárügy képviselőjén kívül a következő külföldi levéltárosok éltek a jubileumi ülésszakra való meghívással : Maria Bielinska, a Lengyel Népköztársaság Állami Levéltárai Főigazgatóságának h. vezetője ; Veli Dedi ezredes, az Albán Népköztársaság Levéltárának igazgatója ; Leonid Ivanovics Jakovlev, a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatóságának h. vezetője ; Michal Kuslk, a Szlovák Levéltári Igazgatóság tudományos vezetője ; Ileana Leonte, a Román Belügyminisztérium Állami Levéltári Igazgatósága felhasználási ós publikációs osztályának vezetője ; Nedjelko Nedjalkov, a Bolgár Belügyminisztérium Levéltári Osztályának h. vezetője ; Walter Nissen, a Német Központi Levéltár rïîerseburgi részlegének vezetője ; Ion Paraschiv, a Román Belügyminisztérium Állami Levéltári Igazgatóságának vezetője ; Gebhardt Rath, az Osztrák Állami Levéltár főigazgatója ; Emil Vojnovic, a Suboticai Állami Levéltár vezetője, a Jugoszláv Levéltárosok Szövetségének kiküldöttje. Az ünnepi ülésszak június 12-én nyílt meg a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében. Borsa Iván, a Levéltárak Országos Központjának vezetője elnöki megnyitójában kiemelte az ülésszak nemzetközi jellegének fontosságát. A magyar levéltárak történetében először fordult elő, hogy tíz ország levéltárosai találkoztak Budapesten, tapasztalatcsere és annak biztosítása céljából, hogy országaik levéltári forrásanyagát egymás kutatóinak rendelkezésére bocsássák. Borsa Iván megnyitója után először a külföldi vendégek üdvözölték a 200 éves Országos Levéltárat és a magyar levéltárosokat. Valamennyien örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy részt vegyenek az értékes tapasztalatcserén, a már eddig is meglevő jó kapcsolatok elmélyítését ígérő jubileumi ülésszakon. Rámutattak azokra a pozitív kapcsolatokra, amelyek országaik és Magyarország között már a múlt egyes időszakaiban is fennálltak s kifejezést adtak annak a reményüknek, hogy az ülésszak sikere előbbre viszi a történettudománynak, a kultúrkapcsolatok fejlődésének s végső fokon a népek bókeharcának ügyét. Elismeréssel adóztak az Országos Levéltár és a magyar levéltárügy eddigi eredményeinek s megállapították, hogy a jelenlegi magyar társadalmi rendszer a réginél sokkal nagyobb mértékben teszi lehetővé a levéltárügy fejlődósét. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Ligeti Lajos alelnök üdvözölte az Országos Levéltárat, amelynek jelentőségét az Akadémia már egy évszázaddal előbb felismerte s különösen 1949-ben történt megújulása óta állandóan figyelemmel kíséri, irányítja ós támogatja az ott folyó tudományos munkát. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Párttörténeti Intézete részéről Réti László, a Hadtörténelmi Intézet nevében Sziklai Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete nevében Pach Zsigmond Pál mondott üdvözlő szavakat. Pach Zsigmond Pál a levéltárról mint a magyar történettudomány alapvető fontosságú intézményéről emlékezett meg, amely munkásságával komoly segítséget nyújt a történet-