Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69

82 ECKHATtT FERENC azonnali eszközök kívánatosak és az ő igazságérzetének ez a köteles­sége." A királynő ezt a nézetét megismételte, a kancellár fejtegetése ellenére is, aki szerint nem lehet a parasztot, aki annyi év óta mégis csak megvan, két hónap alatt úgy elnyomni, hogy ne tudja megvárni az igazságszolgáltatás rendes útját. A hatóságokat nyomatékosan figyelmeztetni kell, hogy köteles­ségük az elnyomást megszűntetni, de a törvényes úttól eltérni nem tanácsos. A kalocsai érsek és az egri püspök (Eszterházy Károly gróf) is a megyei ható­ságokra akarta bízni a dolgot, akik legjobban ismerik a helyi viszo­nyokat. A királynő erre megjegyezte, hogy a megyék mindjárt halálbüntetéssel akarták kezdeni eljárásukat. A parasztok közben lázadás nélkül („ohne rumor") kérelemmel az udvarhoz fordultak terheik könnyítése végett. Ezért akart ő gyors és helyes elintézés végett biztost kiküldeni. Neki mindegy volna a dolgok eddigi lassú menetét meghagyni, de a földesurak aligha tudják a mozgalmak végét megvárni, <5 a gyors és ideiglenes segítség és az igazság érdekében akar biztost kiküldeni. A vitába József császár is bekapcsolódott, azzal a megjegyzéssel, hogy legjobb lesz ha a parasztok, de a földesurak is, addig amíg a végleges intéz­kedések nem történnek meg, az ideiglenes ítéleteket pontosan megtartják. Majd a kancellárnak arra a megjegyzésére, hogy a nemesség mérsékelten jár el, míg a parasztok állandóan renitenskednek, azt kérdezte, mi egyebet tehet­nének, és felvetette azt a kérdést is újból, van-e a királyi biztosnak megfelelő hatalma arra, hogy a földesurakat az ideiglenes intézkedések megtartására szoríthassa. Ha a nemes „meghallgatás és bizonyítás nélkül" (inauditus et non convictus) el nem ítélhető, úgy a parasztnak is meg kell adni ezt a jogot. Mikor többen azt hozták elő, hogy a parasztnak módjában van földes­ura ítélete után fellebezni, Mária Terézia kikelt, hogy épp az a legnagyobb panasza a parasztoknak, hogy ezen az úton nem jutnak igazukhoz. A panaszok Koller államtanácsos szerint is onnan erednek, hogy a földesurak nem szol­gáltatnak igazságot. A hatóságok elvesztették a nép bizalmát. Niczky tanácsos szerint ezt vissza lehetne szerezni, ha a parasztnak gyorsan igazságot szolgál­tatnak. Ebből a célból a megyei sedriák haladéktalanul kezdjék meg Bara­nyában és Somogyban működésüket, és ítéleteiket azonnal hajtsák végre. A székeken az alispán elnököljön, Erre a királynő indulatosan közbeszólt : „Akkor ugyan a paraszt kevés segítséget várhat." Biztos vagy bizottság bírhatja rá csak a hatóságokat gyors elintézésre. Ő ugyan nem akarja a parasz­tokat mentegetni, de a viszonyok mérlegelése alapján meg van győződve arról, hogy a helyzet nem oly veszélyes, amilyennek előtte vázolják. A tanácskozást ő nem a lázadás lecsillapítására, hanem olyan eszközök megfontolására hívta össze, amelyek a gyors igazságszolgáltatást biztosítják. Brunswickot kikül­detésében nem szabad zavarni. Ha szükséges lesz, csapatokat is fog neki küldeni. A somogyi és baranyai lármára nem sokat ad. Mikor az országbíró megjegyezte, hogy a megyék közgyűléséről jött jelentés, és az egész megye nem feg valótlant állítni, megint a császár ragadta meg a szót : „biztos kiküldésével lehet a dolgot legkönnyebben megol­dani. A parasztság a hatóságokhoz való bizalmatlanságból az udvarhoz mene­kült, mivel a megye nem szolgáltat neki igazságot. Nem az a kérdés, helyesen cselekedett-e vagy nem, hanem arról kell dönteni, hogy az adott körülmények

Next

/
Thumbnails
Contents