Századok – 1956

SZEMLE - Gyakov; V. N.—Nyikol&zkij; N. M.: Az ókori világ története (Ism. Bellér Béla) 799

SZEMLIi 799 Makkai László könyve a feudalizmus gazdasági életéve] foglalkozó történészek nélkülözhetetlen forrásmunkája lesz. De egyetemi hallgatók és középiskolai tanárok számára is fontos volna tanulmányozása. Ëppen ezért sajnáljuk, hogy az Akadémiai Kiadó a könyvet alacsony pékdányszámban, de igen drágán hozta forgalomba. Bánkuti Imre V. N. GYAKOV—N. M. NYIKOLSZKIJ: AZ ÓKORI VILÄG TÖRTÉNETE Fordította : Borzsák István. Felelős szerkesztő : Harmattá János (Budapest, Tankönyvkiadó, 1954. GItil 1. + térképmelléklet) A Gyakov és Nyikolszkij szerkesztésében megjelent ókori történet magyar nyelvű kiadásával újabb szovjet történeti kézikönyvvel gyarapodott ókori történeti irodalmunk ós egyetemi oktatásunk. Az új könyv olyan úttörő munkák nyomába lép, mint Avgyijev : Az ókori Kelet története, Szergejev : Az ókori Görögország története, Maskin : Az ókori Róma története (Budapest, 1951. Tankönyvkiadó), és tárgya is azonos az előbb felsorolt művekével. Kiadását mégis örömmel kell üdvözölnünk, mert az egy kötetbe fogott, 688 oldalra terjedő új könyv sokkal inkább belefér egyetemi történetoktatásunk kereteibe, mint az előbb idézett, összesen 1419 oldalra terjedő három munka. A Gyakov—Nyikolszkij-féle ókori történet sikeresen elkerülte mind a két veszélyt, amely az ilyen átdolgozásokat, redukciókat kísérni szokta. Annak ellenére, hogy mintegy felére csökkentette az eddigi tankönyvek anyagát, _ nem lett sem áttekinthetetlenül zsúfolt, sem szárazon elvont. Ellenkezőleg : ez a rövidebb feldolgozás — s itt teljes mértékben egyetértünk a szerkesztővel — sok tekintetben gazdagabb tényanyagot ölel fel, mint elődei, s egész tárgyalásmódja magasabb elvi-tudományos szinten mozog. A szerzők feldolgozásukban igyekeztek értékesíteni a szovjet nyelvtudományi vita eredményeit, tekintetbe vették a szovjet görög és római történeti tankönyvek bírálatát, s igyekeztek művükbe beledolgozni az ókor-kutatás és archeológia legújabb eredményeit is. Ily módon sikerült olyan ókor-történetet alkotniok, amelyben a marxista—leninista elemzés érthetősége sok új és termékeny kérdésfeltevéssel, eredeti és elfogadható tudományos megállapításokkal és nem utolsósorban világos, színes, képekben gazdag nyelvezettel párosul. A könyv tárgyalását az őstársadalom rajzával (I. rész) kezdi. Ennek az első résznek tudományos ós didaktikai jelentősége abban van, hogy elsőnek ad átfogó képet a szovjet egyetemes őstörténeti kutatás jelenlegi helyzetéről. (Sem Avgyijev, sem Szergejev, illetve Maskin könyve nem dolgozta ki részletesen ezt a kérdést.) ,,Az őstársadalom" című fejezet nagy — bár nem a legfrissebb — archeológiai anyagot hangol össze az ethnográfia, ethnológia, összehasonlító'nyelvtudomány és más tudományok eredményeivel — a dialektikus és történelmi materializmus elméleti és módszertani alapján. így sikerül nagyvonalú s mégis konkrétumokban gazdag képet adni az őstársadalom fejlődéséről a feltételezett őshordától a matriarchális, majd patriarchális nemzetségen át egészen a nemzetségi rend bomlásáig. Mindamellett ennek a koncepciónak vannak nyilvánvalóan gyenge vagy egyenesen hibás pontjai. Ilyen elsősorban a periodizáció kérdése. A szerzők elvetik az őstörténeti tényanyag felhalmozódása révén túlhaladottá vált morgan —engelsi periodizációt (vadság, barbárság, civilizáció), s ezt az őshordát, matriarchális, majd patriarchális ősközösséget, illetve nemzetséget felölelő periodizációval helyettesítik. Az őshordáról azonban első pillantásra megállapítható, hogy ez nem tekinthető emberi társadalomnak (16. 1.); s nyilvánvaló túlzás az őshorda korát megnyújtani egészen a felső-paleolitig (21.1.). Ilyenformán az őshorda kora részben kizárja, részben magában foglalja az ősközösség korát, vagyis így lényegében két külön gazdasági-társadalmi alakulat keletkezik : őshorda és ősközösség (25.1.).1 A szerzők azonkívül az egész ősközösséget az ókori történet keretébe utalják (6.1.). Ezzel a periodizációval aligha lehet egyetérteni. Nyilván sokkal helyesebb az ősközösséget mint önálló gazdasági-társadalmi formációt őstörténet néven elválasztani az ókortól s az őstörténetbe beleolvasztani „nemzetségelőtti társadalom" néven az őshordát. Túlméretezettnek s kevéssé konkrétnak érezzük az állam keletkezésének tárgyalását is, főként azért, mert a szerzőknek nem sikerült kapcsolatot teremteniök az állam keletkezé' Nyilvánvaló félreértése Lenin Müvei XXXV., 93. 1. (oroszul) id. helyének.