Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4

A KORMÁN"Г PARASZTPOLITIKXTA 1S49-BEN. 7 ben a törvények és a gyakorlati tapasztalat alapján részletesen körülírta, mi tekinthető majorságnak és mi úrbériségnek. Ez a kiegészítés azonban csak a rendelet alkalmazásának világosabbá tételét szolgálta, s alig tartalmaz olyan elemeket, amelyek más kapcsolatban Nagy Károly vagy Nagy József szövegeiben elő ne fordultak volna. Végül a 7. pontot kiegészítette a »minden önkényes foglalások« szigorú tilalmával. Ezeket a változtatásokat Stuller Ferenc, Kossuth irodafőnöke és bizalmasa magára a Nagy József-készítette fogalmazványra vezette rá ; a rendelet szövege így április 19-én — valószínűleg a késő esti órákban — elnyerte végleges formáját, Kossuth ellátta a fogalmazványt kézjegyével, az Írnokok még aznap letisztázták, másnap pedig Kossuth a tisztázatot is aláírta. Az április 20-i kelettel ellátott tisztázat alapján 200 példányban kinyomatásra került a rendelet, ezeket a példányokat küldték szét a hatóságoknak ; ugyanakkor a kijavított fogalmazványt a Közlöny szerkesztőségéhez küldték át s a rendelet meg is jelent a hivatalos lap április 22-i •számában, a Függetlenségi Nyilatkozattal együtt.55 Az így megszületett rendelet jelentősége kétségtelenül nagy, még ha figyelembe vesszük azt is, hogy elkésve jött létre és hatása a körülmények folytán csak szűk körre korlátozódott . Mielőtt értékelésébe bocsátkoznánk, nem felesleges összefüggően közölni a teljes rendeletet, annak a feltüntetésével, hogy a benne összefoglalt és kifejezésre juttatott elvek kitől származnak. Ezáltal elkerülhető lesz az. hogy ezt a Kossuth aláírásával megjelent, s a kormány 1849-i parasztpolitikájának úgyszólván egyetlen tényleges előrelépését jelentő dokumentumot a további kutatás egyoldalúan értékelje s feledésbe merüljön azoknak a lelkiismeretes, a parasztság sorsa és igényei iránt megértéssel viseltető hazafiaknak az érdeme, akik a rendeletet lényegében megalkották és kibocsátását kiharcolták.56

Az alábbi szövegben Nagy Károly 55

Ez a magyarázata annak, liogy a hatóságok részére készült nyomtatvány kelte ápr. 20., a Közlönyben megjelent rendelet pedig — a fogalmazvány nyomán — keltezés és aláírás nélkül jelent meg, s csak a másnapi számban közölték helyesbítés formájában az ápr. 19-i keltezést és Kossuth kormányzóelnöki aláírását. — Nagy József s. k. fogalmazványa a Stuller kezétől származó kiegészítésekkel az OHB 5194/1849. sz. iratcsomóban van. — Nagy József röviden csak így ír a végleges szöveg elkészítéséről Emlékjegyzetei-ben : »Én csak azután tudtam Kossutlinál szóhoz jutni, mikor a függetlenség aktája aláíratott ... Az úrbéri utasítás szükségét Kossuth belátta, annak fogalmazásával engem bízott meg, amint az a Közlönyben ki is jött ; ezután visszatértem Szatmárra« (174. 1.). 56

Hogy ez a lehetőség mennyire fennforog, arra jó példa Spira Györgynek a Kossuth Emlékkönyv II. kötetében megjelent tanulmánya : Kossuth Lajos forradalmi szövetsége a radikális baloldallal és a népi tömegekkel. A tanulmány először pi-óbálja meg értékelni az ápr. 19-én kiadott rendeletet, mivel azonban az értékelés alapjául csak a Közlönyben megjelent szöveget használja fel, a Kossuth neve alatt megjelent rendeletet teljes egészében Kossuth alkotásának tekinti s belőle az általam feltárt tényeknek ellentmondó következtetéseket von le. A fentebb részletesen tárgyalt iratanyag ismerete nélkül az ápr. 19-i rendelet valóban váratlanul jelenik meg, így látja ezt Spira György is, amikor arról ír, hogy Kossuth »áprilisban váratlanul jelentős előrelépést tesz a jobbágyfelszabadítás terén« ; lényegében helyesen ismerteti a rendelet jelentőségét s nem bírja elhárítani magától azt a gondolatot, »hogy a rendelet kiadásának mélyebben fekvő politikai okai is lehetnek. Mintha Kossuth egyszerre rádöbbenne helyzetének meg-Tendülésére! Mintha megkísérelné megerősíteni a parasztságot hozzá fűző kötelékeket, addig, míg az alakulóban levő Szemere-kormány meg nem gátolhatja rendeletének kibocsátását« (I. m. 235. s köv. 1.). Hogy ez a hatásos és Kossuthnak a paraszti igényekkel kapcsolatos magatartását idealizáló beállítás mennyire ellentmond a tényeknek, azt az elmondottak alapján láthatjuk s a továbbiakból még jobban ki fog tűnni. S hogy Spira tévedése nem maradt elszigetelt, arra jó példa Sarlós Béla A pesti munkásság forradalmi harca és programmja 1848-ban c. (Századok, 1955. évf. 75. s köv. 1.) — egyébként rend-