Századok – 1956

VITA - A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA - Józsa Sándor: A kínai történettudomány általános helyzetéről; feladatairól és néhány problémájáról 741

A KÍNAI TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL, FELADATAI liŐL 743 egyesülni — azt is jelenti : hogy a nép szükségleteihez kell igazodnia a tudományos munkának is". Csak akkor szolgálhatják a tudósok, történészek igazán a népet, ha ezt az igazságot megértették. Ennek a mozgalomnak tanúja voltam magam is, s egyik legemlékezetesebb élményem volt az, amikor az idős, 70 év körüli professzor az egész egyetem színe előtt önvallomást tett, és benne visszatekintett addigi működésére és szinte könnyekig meghatva mondotta, hogy most, ahogy élete munkásságán elgondolkozott, döbbent csak rá arra, hogy milyen keveset tett eddig a népért és ezután mindent elkövet, hogy a ,,nép professzorává" váljék. Az ideológiai átnevelés és annak sikere a marxizmus—leninizmus beható tanulmányozása volt az egyik biztosítéka a kínai történetkutatás fellendülésének. A soron levő másik feladat a szervezés munkája volt. Nem voltak rendszeresen működő kutatóintézetek, nem volt központi levéltár sem. A levéltári anyag az országban szétszórva hevert, földesúri vagy városi, hivatali vagy magánlevéltárakban. Az egész történettudomány egyetlen folyóirata inkább történelem-pedagógiai problémákkal foglalkozott. Nem volt könyvtáros-, levéltárosképzés. Megszervezték a Történeti Kutató Intézetet, amely három, azaz Ókori, Középkori, Újkori Kutató Intózetből áll. Az intézetek megkezdték a történelmi folyóiratok kiadását. Jelenleg az alábbi fontos folyóiratok jelennek meg : 1. Liső Jentyiu : Történelemkutatás, 1954 februárjában jelent meg először az Akadémia kiadásában, átlag 2 — 3 havonként adják ki. 2. A K. T. A. Újkori Történeti Intézetének Tudományos Gyűjteménye. Az intézet megalakulása után, 1954-ben jelent meg először. A folyóirat kizárólag újkori tárgyú tudományos dolgozatokat közöl. 3. „Újkori történeti anyag- és adatszolgáltatás". Célja : az újkori történelem nehezen hozzáférhető vagy újonnan feltárt fontos dokumentumainak rendszeres közlése. Van ezenkívül speciális archeológiai folyóirat is. Ezek a történettudományi folyóiratok Kína történelmével kapcsolatos viták, problémák megvitatásának fórumává váltak, és elmondhatjuk, hogy teljes mértékben megfolehiek a hozzájuk fűzött reményeknek. A forrásanyag összegyűjtése és kiadása szintén a régi hiányok pótlásának bevált módszere. Ezért, mivel az újkori történet tanulmányozására különös gondot fordítanak, kiadják az újkori történelem fontos eseményeinek legalapvetőbb forrásanyagát. Már eddig 5 sorozat jelent meg. Nyolc kötetben a Tajping forradalom, továbbá az ópiumháború, az 1898-as reformmozgalom, a mohamedán felkelés és a boxer lázadás'forrásanyaga. E forráskiadványok munkálatai ma is folynak, s elsősorban a főiskolai oktatást segítik. A legújabbkor, tehát az 1919-től számított új demokratikus forradalom tanulmányozásánál már kissé több nehézségbe ütközünk. A KKP propaganda osztálya, értesülésem szerint, 17 kötetben tervezi az 1919-től kezdődő forradalom történeti anyagának kiadását, s ebből eddig 7 kötet jelent meg. A kötetek anyagának gyűjtését munkaközösségek végzik. E forrásidadványok az új, de főleg a legújabbkort kutató történészek számára felbecsülhetetlen jelentőséggel bírnak. A legújabbkor forradalomtörténetének tanulmányozásánál ugyanis komoly forrásproblémákkal küzdenek a történészek. A KKP rendkívüli nehézségek közepette vezette a kínai forradalmat. Csank Kaj-sck bekerítő hadjáratai és a japánok rablótámadásai következtében a forradalmi bázisok gyakran eltolódtak, és ezzel a párt központi szervei is gyakran helyváltoztatásra kényszerültek. Ilyen körülmények között a párt dokumentációs any agának sem lehetett állandó helye. Igv főleg a Hosszú Menetelés ideje alatt, amikor a Kínai Vörös Hadsereg a legnagyobb nehézségek közepette, több mint 12 000 kilométeres utat tett meg, elkerülhetetlen volt, hogy a dokumentációs anyag egy része el ne pusztuljon. A párt újságjaiból, kiadványaiból, folyóirataiból esak igen csekély példányszám maradt meg. A folyóiratanyag hiányán fényképezett kiadásokkal segítenek — így válik lehetővé, hogy a kutatómunka széles körben meginduljon. Eddig elvégezték a Szin-Csingnien (Új ifjúság), a Sziángtao (Útmutató), a Kungcsantangzsen (Kommunista), Tyefang (Felszabadulás), a Csienfang (Front), a Csungkuo Nungmin (Kínai parasztság) folyóiratok kiadási munkálatait. Erőteljesen folyik a helyi, földesúri és vidéki levéltárak rendezése is. Az agrárforradalom tüzében a forradalmi parasztság rengeteg földesúri okmányt semmisített meg. A földosztás utáni ünnepségeken a parasztok halomba szórták a földesurak irattárában talált, többszáz éve összehalmozott adósságleveleket, földbérszerződóseket, fiaik-leányaik eladásáról szóló iratokat, és azokat ünnepélyesen elégették. Ez volt a kegyetlen földesúri kizsákmányolás végleges eltörlésének szimbóluma. Mindez olyan forradalmi hagyománnyá vált, és a felszabadult parasztságra olyan mély