Századok – 1956
VITA - Tolnai György: A parasztipar kialakulása és tőkés iparrá fejlődése Magyarországon (1842—1849) 709
A P AR ASZTIP А В KIALAKULÁSA ÉS TŐKÉS IPARRÁ FEJBŐDÉSE MAGYARORSZÁGON (1842—1849) 717 Természetes, hogy minél nagyobb a város, annál több kézműves talál benne munkát (3. hasáb). A 4. hasáb azonban rámutat arra, hogy a lakossághoz viszonyítva az önálló iparűzők — a kézműves mesterek — aránya csak bizonyos mértókig növekszik, az erősen iparosodott fővárosban azonban zuhanásszerűen esik. E számoszlopokból a kézművesipar fejlődésének és visszaesésének fontos szabálya tűnik elő. Az idézett négy megye területén a falvakban — s nyilván ez a helyzet általánosságban az egész országban a falvakat tekintve — igen kisszámú kézműves dolgozik, vagyis igen kevés kézművesre van a lakosságnak szüksége ; a kézművesek a lakosságnak nem egészen 8 ezrelékét képviselik. (Ez még akkor is igen alacsony, ha a falusi lakosságnak a vásárokon a városi mesterek iparcikkeiből való vásárlásaival is számolunk, ami ugyancsak viszonylag csekély mennyiségű lehet a naturálgazdálkodást folytató falvakban.) Ez az ipari áruk szükségletének igen alacsony színvonalára mutat : mindenekelőtt arra, hogy a paraszti háziipar még nagyrészt ellátja a falusi lakosságot iparcikkel. A falvakkal szemben a mezővárosokban sokkal nagyobbszámú kézművesre mutat a statisztika : a falusi arány 3 —4-szeresére. Amíg a vidék kisvárosaiban — beleértve az egyébként ez időben falvaknak minősülő mezővárosokat is — általában egy színvonalon (21 —26°/0 0 ) mozog az iparosok aránya az összlakossághoz, a vidéki nagyvárosokban újabb jelentékeny emelkedés mutatkozik (csaknem 33 %„). Mit jelent ehhez képest a Budapesten mutatkozó nagyarányú csökkenés : a vidéki nagyvárosi 32.8-al szemben a 14,8°/0 0 -es fővárosi arány? Nyilvánvaló, hogy az önálló iparosok számának itt megmutatkozó óriási csökkenését a nagyipar előretörése és ennek következtében a kézműipar kiszorulása hozza létre. A számok azt igazolják tehát, hogy a falvakban és kisvárosokban az ipari fejlődést az önálló kézművesek számának növekedése, az iparosodó nagyvárosban pedig azok kiszorulása, számuknak csökkenése jelenti. Látni fogjuk majd, hogy a kézműiparosokkal — és nem kevésbé a parasztiparosokkal — szemben jelentkező nagyipari versenyben milyen döntő szerepe volt nálunk az osztrák gyáriparnak. A háziipar felbomlásának kérdését kutatva nem elégíthetnek ki bennünket a fenti, a kézműiparra vonatkozó általános — habár jellemző — adatok. Mint már korábban elméletben tettük, most a statisztikában is ketté kell bontanunk a kézműiparra vonatkozó számokat a kisipari és háziipari jellegű iparágak között, külön-külön vizsgálva azokat a községkategóriák szerint mutatkozó ipari fejlődés szempontjából. Eszerint :1 & Községek Házi-Kis-Házi-Kis-Együtt Községek ipari jellegű iparágak absz. számban ipari jellegű iparágak °/o"ban szám 7. I. Falvak 161 1.504 9.7 90.3 1665 100.0 II. Mezővárosok (5000 1.) 81 265 23.4 76.6 346 100.0 III. Mezővárosok (5—10.000 1.) 398 2.151 15.6 84.4 2549 100.0 IV. Városok (10—20.000 1.) 295 2.066 12.5 87.5 2361 ÍOO.O V. Városok (20—50.000 1.) 1.030 3.449 23.0 77.0 4479 100.0 VI. Pest-Buda 57 2.704 2.1 97.9 2761 100.0 Mindenekelőtt az derül ki a fenti számokból, hogy a kézműipar döntő iparágai a kisipari jellegű ágak; ezek a különböző község-csoportokban 77 —98%-os túlsúllyal szerepelnek. A városokban ez a túlsúly csoportról-csoportra növekszik — egy csoport kivételével —, míg a fővárosban csaknem 100%-ossá válik. Nyilvánvaló, hogy a kisipari jellegű csoport jelenti a tulajdonképpeni kézműipart. A háziipari jellegű ágak a két véglet — a falvak és ipari városok — között, ahol csak nyomuk van meg, csupán átmenetileg szerepélnek a kézműiparok sorában : egyedül a vidéki városokban van jelentőségük. Ez azt jelenti, hogy a háziipari jellegű kézműipar csak ott tarthatja fenn magát, ahol a háziipar már felbomlott, de a nagyipar még nem alakult ki. Ennek magyarázata éppen háziipari jellegében van. Ameddig ti. a kisipari jellegű kézműipari ágak — a csizmadia-, szabó-, szűcsipar stb. — kiegészítik a falusi háziipart, a háziipari ágak helyettesitik azt. Már pedig " A forrásokra 1. a 10—15. jegyzetet. 14*
