Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667
706 MALLEB SÁNDOR olyasvalakit láttak, mint Rákóczi Ferenc XIV. Lajosban : Franciaország katonai hatalmának képviselőjét, azét a hatalomét, amely Magyarországnak csak javára lehet, de veszélyére már földrajzi okoknál fogva sem. Marx megérti Klapka részéről ezt az álláspontot, de „befremdete es mich, Annäherndes zu finden in der oben zitierten Schrift Szemeres [Hungary from 1848 to 1860] und habe ich ihm in dieser Beziehung meine Ansicht offen mitgeteilt. [Vö. 1860. június 2. levelét Szemeréhez.] Noch weniger verstehe ich seine letzte Erklärung über die östreichische Konzession. Ich weiß, daß Szemere sich in öffenthchen Dingen nicht durch Privatmotive bestimmen läßt und sehr wichtige Gründe für seine Erklärung hatte : daß die Ungarn mit dem was von Wien gegeben alles in Pest holen können ; daß jede Insurrektion Ungarns von außen, und namentlich mit französischem Beistand, eine russische Intervention in Ungarn, für oder gegen Ostreich, notwendig nachzieht ; daß endlich die Autonomie, die Transsylvanien, Slawonien und Kroatien, sowie der Woiwodina verliehen ist, dem Wiener Kabinett in diesem Augenblick jene »Nationalitäten« ganz so gegen die Magyaren sichern würde wie 1848/49. Alles das ist richtig, konnte aber gesagt werden ohne den Schein die ungarische Konstitution, in der Wiener verstümmelten Ausgabe »in usum delphini« anzuerkennen."145 A magánlevél sorai után ez az első ós tudomásunk szerint az egyetlen bíráló megjegyzése Marxnak, ami Szemeróről nyilvánosan is megjelent. Marx forradalmi következetessége nem nézte el neki a megalkuvó szerepét sem most, sem később. Időközben újra találkoztak. Szemere 1860. november 6-án a boreladás ügyében Angliába utazott. Sok mindenkit felkeresett, de ki is fáradt, „erkölcsileg kivált, ez az új pálya igen rögös, kivált nekem, ki nem szoktam az üzleti modorhoz."14 6 Marxnak is írt, meghívta a hotelba, ahol szállva volt. Levelének csak az utóiratát ismerjük, elejét nem. [1860. nov. 16. / Post Scriptum. Je ne partirai que Lundi, si vous voulez venir me voir Dimanche matin, de 9 à 10 1/2 . heures, nous déjeunerions et causerions ensemble. Leicester Squ. Hotel Sablonière, Chambre 29 Utóirat. [1860. nov. 16.} Csak hétfőn utazom, ha vasárnap reggel 9— fél 10 óra között meglátogatna, együtt ebédelhetnénk és beszélgethetnénk. Leicester Squ. Hotel Sablonière, Chambre 29 Marx november 21-én saját névaláírású levélben kimenti magát : felesége betegsége miatt nem látogathatta meg Szemerét sem november 18-án, vasárnap, sem a következő napokon.14 7 Szemere még aznap válaszolt ; sajnálkozik, Engels címét kéri, mert 24-én vagy 25-ón Manchesterbe utazik. Kíváncsi, megkapta-e Marx előbbi levelét, mert nem említette. Mi sem tudunk erről. Ő is saját nevét írja a válasz alá, hiszen egy városban, Londonban vannak mindketten. Mittwoch Abends [1860. nov. 21.J Mein Lieber, es thut mir ungemein Leid Ihre liebe Frau so plötzlich und so schwer erkrankt zu wissen. So muß ich denn meinen Besuch auf meine Rückreise aus schieben„ Denn ich gehe, vielleicht Sonnabend oder Sonntag, nach Manchester, und wünsche auch den Engels zu besuchen, besonders nachdem ich höre daß er auch ein Emigrant war, und noch immer ein Democrat ist. Der Burckh[ardt]us sagte mir es, in dem ich einen interessanten, und wie die Wiener sagen jovialen Menschen gefunden habe, — aber, leider, in seiner Stellung scheint er nicht geneigt seyn mir Hülfe zu leisten . . . Wo wohnt der Engels in Manchester? Sie lesen den Courrier? Mir ist das Blatt hieher geschickt worden. Son directeur Ofanesco] est tout ce que vous voulez, d'un jour à l'autre. 1,1 Uo. 203—204. 1. >" Naplóm, Ö. M. IX. 284. 1. «' Когагу, i. m. 116 1. Szemere a Manchesterben élő német emigránsok között emlegeti. Vö. Naplóm, Ö. M. II. 262.1.
