Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69

A BÉCSI UDVAR JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—J.790-1G 71 Nemcsak az igazság követeli ezt meg, hanem az adózás is, amelyet a jobbágyok elnyomása károsan befolyásolhatna.8 Éppen az okból az urbáriumok szabályo­zása közigazgatási ügykörbe, ily módon a helytartótanács és a kancellária hatáskörébe tartozik, jóllehet az e tekintetben elkövetett visszaélések miatt indított perek az igazságszolgáltatás útján (in via juris) tárgyalandók le. Borié már ekkor figyelmeztetett arra, hogy a jobbágypártoló politika a földesurak elleni felkelésekre fog vezetni. Ez azonban cseppet sem lehet káros az uralkodónak, aki ily módon alkalmat nyer arra, hogy „hatalmát alattvalói egyrészének rendreutasitásáyal gyakorolja". S itt derült ki, mily messzemenő céljai voltak az udvar jobbágypolitiká­jának. Az államtanács e téren adott tanácsaival is az uralkodó abszolutizmu­sát, az egységes szervezetű monarchiát akarta szolgálni. Borié szerint már Mária Terézia atyja, III. Károly, „hozzáfogott ahhoz, hogy a köztár­sasági kormányformát Magyarországon monarchikussá változtassa, és ennek alapját különösen az 1715. és 1723. évi törvénycikkekben lerakta". E politikája elősegítésére hozatta meg főleg az 1715 : Cl. és 1723 : XVIII. törvénycikkeket. Ezeken a rendkívül okos alapokon szerinte tovább kell dolgozni, és az akkori elhatározásnál megmaradni. Nem hihető, hogy ezeket a törvénycikkeket, amelyek a szökött jobbá­gyok visszaszerzéséről és a puszták benépesítéséről szólnak, az említett célból alkották volna meg. De hihető, hogy III. Károly idejében az udvari politiká­nak vázolt iránya megvolt és világos, hogy már ebben az időben is értettek Deák Ferenc ellenfele, Lustkandl professzor módján a Corpus Iuris törvényei értelmének elcsavarásához, amint a magyar rendek is minden igényüket a törvénykönyvből vett érvekkel tudták alátámasztani. Az időt azonban e társadalmi politika végrehajtására Borié még nem tartotta elérkezettnek, éppen a várható parasztmozgalmakra való tekintettel. Azzal várni kell a Szilézia visszaszerzéséért folyó háború befejezéséig, ,,a béke­kötésig, és így addig az időig, amíg bőséges haderő lesz Magyarországon, hogy ily módon a parasztok kihágásaival szemben azonnal nyomatékosan fel lehessen lépni". Ezért kapta tehát a kancellária azt az utasítást, hogy ámbár „a földes­urak kemény bánásmódjáról" sok a panasz, és a királynő el van határozva ezen segíteni, mégis mivel a kancellária arról biztosította az uralkodót, hogy mindent megtesz a jobbágyok sérelmeinek orvoslására, ezért a királynő a kancellária intézkedéseinek sikerét még megvárja.9 Mi más ez, mint a tömegek jóindulatára támaszkodni akaró abszolutiz­mus terve Magyarországon?! Az államtanács tagjai azonos gondolatokat hangoztattak, mint abban az időben a felvilágosult orosz gondolkozó, Lomono­szov és iskolája, akik éppúgy bíztak abban, hogy a fennálló önkényuralmi és feudális rendszer mellett is meg lehet a földesurak visszaéléseit akadályozni és a parasztok helyzetén lehet javítani.1 0 Csakhogy a haladó gondolkodók Moszkvában oroszok és egyetemi tanárok voltak, akik politikai mellékcélok nélkül filozófiai meggyőződésből 8 Das Contributionale in allen Ländern ist zweifelsohne das wichtigste Publikum, bei dessen Regulierung der Hof das unmittelbare Einsehen haben muss . . . mondja Stupan. 9 Á. T. 1762:1830 . 10 Избранные произведения русских мыслителей второй половины XV1ÍÍ. века. 1952. Госполитиздат 65. s köv. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents