Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
A BÉCSI UDVAR JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—J.790-1G 71 Nemcsak az igazság követeli ezt meg, hanem az adózás is, amelyet a jobbágyok elnyomása károsan befolyásolhatna.8 Éppen az okból az urbáriumok szabályozása közigazgatási ügykörbe, ily módon a helytartótanács és a kancellária hatáskörébe tartozik, jóllehet az e tekintetben elkövetett visszaélések miatt indított perek az igazságszolgáltatás útján (in via juris) tárgyalandók le. Borié már ekkor figyelmeztetett arra, hogy a jobbágypártoló politika a földesurak elleni felkelésekre fog vezetni. Ez azonban cseppet sem lehet káros az uralkodónak, aki ily módon alkalmat nyer arra, hogy „hatalmát alattvalói egyrészének rendreutasitásáyal gyakorolja". S itt derült ki, mily messzemenő céljai voltak az udvar jobbágypolitikájának. Az államtanács e téren adott tanácsaival is az uralkodó abszolutizmusát, az egységes szervezetű monarchiát akarta szolgálni. Borié szerint már Mária Terézia atyja, III. Károly, „hozzáfogott ahhoz, hogy a köztársasági kormányformát Magyarországon monarchikussá változtassa, és ennek alapját különösen az 1715. és 1723. évi törvénycikkekben lerakta". E politikája elősegítésére hozatta meg főleg az 1715 : Cl. és 1723 : XVIII. törvénycikkeket. Ezeken a rendkívül okos alapokon szerinte tovább kell dolgozni, és az akkori elhatározásnál megmaradni. Nem hihető, hogy ezeket a törvénycikkeket, amelyek a szökött jobbágyok visszaszerzéséről és a puszták benépesítéséről szólnak, az említett célból alkották volna meg. De hihető, hogy III. Károly idejében az udvari politikának vázolt iránya megvolt és világos, hogy már ebben az időben is értettek Deák Ferenc ellenfele, Lustkandl professzor módján a Corpus Iuris törvényei értelmének elcsavarásához, amint a magyar rendek is minden igényüket a törvénykönyvből vett érvekkel tudták alátámasztani. Az időt azonban e társadalmi politika végrehajtására Borié még nem tartotta elérkezettnek, éppen a várható parasztmozgalmakra való tekintettel. Azzal várni kell a Szilézia visszaszerzéséért folyó háború befejezéséig, ,,a békekötésig, és így addig az időig, amíg bőséges haderő lesz Magyarországon, hogy ily módon a parasztok kihágásaival szemben azonnal nyomatékosan fel lehessen lépni". Ezért kapta tehát a kancellária azt az utasítást, hogy ámbár „a földesurak kemény bánásmódjáról" sok a panasz, és a királynő el van határozva ezen segíteni, mégis mivel a kancellária arról biztosította az uralkodót, hogy mindent megtesz a jobbágyok sérelmeinek orvoslására, ezért a királynő a kancellária intézkedéseinek sikerét még megvárja.9 Mi más ez, mint a tömegek jóindulatára támaszkodni akaró abszolutizmus terve Magyarországon?! Az államtanács tagjai azonos gondolatokat hangoztattak, mint abban az időben a felvilágosult orosz gondolkozó, Lomonoszov és iskolája, akik éppúgy bíztak abban, hogy a fennálló önkényuralmi és feudális rendszer mellett is meg lehet a földesurak visszaéléseit akadályozni és a parasztok helyzetén lehet javítani.1 0 Csakhogy a haladó gondolkodók Moszkvában oroszok és egyetemi tanárok voltak, akik politikai mellékcélok nélkül filozófiai meggyőződésből 8 Das Contributionale in allen Ländern ist zweifelsohne das wichtigste Publikum, bei dessen Regulierung der Hof das unmittelbare Einsehen haben muss . . . mondja Stupan. 9 Á. T. 1762:1830 . 10 Избранные произведения русских мыслителей второй половины XV1ÍÍ. века. 1952. Госполитиздат 65. s köv. 1.
