Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
f A BÉCSI UDVAR JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—1790'-IG 1. Mária Terézia Urbáriuma Az Urbárium kibocsátásának nagy jelentőségében mind a felszabadulás előtti, mind a felszabadulás utáni történetírás megegyezik. Érdemes tehát tisztáznunk létrejöttének körülményeit. Hogy e kérdésben kielégítő eredményre juthassunk, feltétlenül szükséges a Mária Terézia idejében oly nagy szerepet játszó államtanács iratainak az ismerete. Tudjuk, hogy a magyar történetkutatás pótolhatatlan veszteséget szenvedett az által, hogy e legfontosabb központi kormányszék irattára a második világháború hadi eseményei következtében elpusztult. Az idevonatkozó iratok egy része már a Magyar Történeti Társulat Fontes-sorozatában megjelent. Kiegészítésüket saját gyűjtésemből adhatom, amelyet jó harminc éve a magyar parasztkérdésre vonatkozólag a bécsi állami levéltárban végeztem. Ez a kutatás lehetővé teszi, hogy olyan forrásanyag felhasználásával is hozzászólhassak ehhez a kérdéshez, mely egyébként ma már nem áll rendelkezésre. Mint Ember Győzőnek kérdésünkkel foglalkozó sikerült tanulmányából kiderült,1 lia az úrbérrendezés indító okait fel akarjuk tárni, vissza kell nyúlnunk az államtanács megalakulásának és működése kezdetének éveire. Ember Győző utal arra, hogy az államtanács tagjai e szerv alapítása óta egyetértettek abban, hogy a minden tehertől mentes nemessel szemben a jobbágyot, aki az állami és a megyei adókat fizeti, védelembe kell venni.2 Ezt még inkább megokolja az a nézet, amely otthonos volt az államtanácsban, hogy a jobbágy Magyarországoú földesuraitól súlyosabb elnyomásban részesült, mint bármely örökös tartományban, mint bárhol Európában,3 — ami, ha ismerjük az egykorú lengyel és az orosz jobbágy helyzetét, túlzásnak mondható. Ennek a véleménynek az államtanács egyik legműveltebb tagja, báró Borié Egyed4 adott az 1760-as éveknek már az elején ismételten kifejezést. 1762-ben írja : »alázatos véleményeimben többször megjegyeztem, hogy a jobbággyal Magyarországon a földesura sokkal keményebben bánik, mint a német örökös tartományok bármelyikében, s igy annyira kiszipolyozza, hogy az nem képes megfelelő adót fizetni«.5 Már 1762. március 24-én kéziratot intézett a királynő gróf Pálffy Miklós magyar kancellárhoz, amelyben meghagyta, hogy a kancellária és a helytartó-1 Mária Terézia úrbérrendezése és az államtanács. A Bécsi Magyar Történetkutató Intézet évkönyve. 6. évf. 103. 1. 2 Ember Gy„ i. m. 107. 1. Államtanács (a következőkben Á.T.) 3 A. T. 1761 : 1903. 4 Jellemzése Ember Gy., i. m. 108, —127., 149. 1. Benne szerinte a jobbágy felszabadítás történetében Széchenyi István korai elődjét kell tisztelni. 5 Á. T. 1762 : 1830.
