Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69

f A BÉCSI UDVAR JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—1790'-IG 1. Mária Terézia Urbáriuma Az Urbárium kibocsátásának nagy jelentőségében mind a felszabadulás előtti, mind a felszabadulás utáni történetírás megegyezik. Érdemes tehát tisztáznunk létrejöttének körülményeit. Hogy e kérdésben kielégítő ered­ményre juthassunk, feltétlenül szükséges a Mária Terézia idejében oly nagy szerepet játszó államtanács iratainak az ismerete. Tudjuk, hogy a magyar történetkutatás pótolhatatlan veszteséget szenvedett az által, hogy e leg­fontosabb központi kormányszék irattára a második világháború hadi esemé­nyei következtében elpusztult. Az idevonatkozó iratok egy része már a Magyar Történeti Társulat Fontes-sorozatában megjelent. Kiegészítésüket saját gyűjtésemből adhatom, amelyet jó harminc éve a magyar parasztkér­désre vonatkozólag a bécsi állami levéltárban végeztem. Ez a kutatás lehetővé teszi, hogy olyan forrásanyag felhasználásával is hozzászólhassak ehhez a kérdéshez, mely egyébként ma már nem áll rendelkezésre. Mint Ember Győzőnek kérdésünkkel foglalkozó sikerült tanulmányából kiderült,1 lia az úrbérrendezés indító okait fel akarjuk tárni, vissza kell nyúl­nunk az államtanács megalakulásának és működése kezdetének éveire. Ember Győző utal arra, hogy az államtanács tagjai e szerv alapítása óta egyet­értettek abban, hogy a minden tehertől mentes nemessel szemben a jobbágyot, aki az állami és a megyei adókat fizeti, védelembe kell venni.2 Ezt még inkább megokolja az a nézet, amely otthonos volt az államtanácsban, hogy a jobbágy Magyarországoú földesuraitól súlyosabb elnyomásban részesült, mint bármely örökös tartományban, mint bárhol Európában,3 — ami, ha ismerjük az egy­korú lengyel és az orosz jobbágy helyzetét, túlzásnak mondható. Ennek a véleménynek az államtanács egyik legműveltebb tagja, báró Borié Egyed4 adott az 1760-as éveknek már az elején ismételten kifejezést. 1762-ben írja : »alázatos véleményeimben többször megjegyeztem, hogy a jobbággyal Magyar­országon a földesura sokkal keményebben bánik, mint a német örökös tar­tományok bármelyikében, s igy annyira kiszipolyozza, hogy az nem képes megfelelő adót fizetni«.5 Már 1762. március 24-én kéziratot intézett a királynő gróf Pálffy Miklós magyar kancellárhoz, amelyben meghagyta, hogy a kancellária és a helytartó-1 Mária Terézia úrbérrendezése és az államtanács. A Bécsi Magyar Történet­kutató Intézet évkönyve. 6. évf. 103. 1. 2 Ember Gy„ i. m. 107. 1. Államtanács (a következőkben Á.T.) 3 A. T. 1761 : 1903. 4 Jellemzése Ember Gy., i. m. 108, —127., 149. 1. Benne szerinte a jobbágy felsza­badítás történetében Széchenyi István korai elődjét kell tisztelni. 5 Á. T. 1762 : 1830.

Next

/
Thumbnails
Contents