Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
6 BARTA ISTV.ÍX a parasztprobléma napirendre tűzésének elodázásáért s különösen az Igazságügyminisztérium javaslatának elfektetéséért. Állásfoglalása azonban most újabb lökést adott a régóta vajúdó ügynek, amely ezzel a lendülettel végül is egy-két nap alatt a megvalósulás stádiumába jutott. Ugyanakkor pedig a korábbi homályos, távoli célzásokon túlmenően az egész úrbéri kérdés törvényhozási úton történő rendezésének gyakorlati lehetősége is újból napirendre került. A végső döntés most már csak Kossuthtól függött, vele kellett jóváhagyatni a sok bővítéssel, átalakítással készült rendeletszöveget. E célból Nagy Károly Nagy Józseffel együtt Kossuthnál ismételten megjelent a Bizottmány irodájában mindaddig, míg végül április 19-én, a Függetlenségi Nyilatkozat elkészülte és országgyűlési elfogadása után sikerült bejutniok az új kormányzóelnökhöz.54 Némi késedelmet okozott azonban a rendelet kibocsátásában az, hogy a Nagy Károly által március 31-én formába öntött szöveget Kossuth nem fogadta el változtatás nélkül, hanem megbízta Nagy Józsefet, hogy — nyilván a lefolyt megbeszélés irányelvei alapján — végezzen átalakításokat a szövegen. Nagy József még aznap, április 19-én elkészült a munkával s az új szöveget Kossuth elé terjesztette. Nagy József fogalmazványa lényegében a korábbi szövegek elemeiből tevődött össze, általános jellemzője volt azonban, hogy azok egyes pontjai egyszerűbb, rövidebb fogalmazásban kerültek papírra. Teljesen átvette a korábbi szövegek bevezető elvi indokolását — még hozzá érdekes módon a legkorábbi, február 17-i Nagy Károly-féle szöveg alapján ; a március 31-i fogalmazvány első két pontját felcserélte és lerövidítette ; 3. pontként jelentősen átfogalmazva megmaradt a március 31-i szöveg 3. pontja, de elmaradt belőle a szolgáltatások »természetbeni« követelését tilalmazó, félremagyarázásokra alkalmat adó befejező rész ; a 4. pont lényegében a március 31-i szöveg 4. pontját tartalmazta, körülményes bevezetése azonban leegyszerűsödött, az alispáni vizsgálat irányelveit tartalmazó a—f) pontok pedig kibővültek: a leglényegesebb bővülést a szerződés mellett történt telepítés körülményeit kutató e) pont jelentette ; az 5. pontból elmaradt a soronkívüliség említése, a 6. pontból pedig a kertészközségek külön megemlítése ; 7. pontként a hatóságok jelentéstételi kötelezettsége helyett külön pontban nyert megemlítést az önkényes kibecsültetések tilalma és a jobbágy birtokon belüli fellebbezésének biztosítása. Hosszú idő telt el addig, amíg Kossuth személyesen foglalkozhatott a sokat sürgetett és sokak által annyira várt rendelettel : amikor azonban végre kézbe vehette, az idő és munkatársai sürgetése ellenére is gondosan tanulmányozta minden sorát. Nemcsak az a körülmény bizonyítja ezt, hogy a Nagy Károly-féle gondos és alapos szövegen is hasznos változtatásokat és kiegészítéseket eszközölt, hanem az is, hogy még a közös megbeszélés alapján készült Nagy József-féle fogalmazványt sem fogadta el véglegesnek, hanem az utosó pillanatban kiegészítéseket fűzött hozzá. így a bevezetésbe — a Nyáry-féle javaslat alapján — beszúrta azt az Ígéretet, hogy a szóban forgó kérdésekre nézve »a törvényhozás elébe a kormány haladéktalanul törvényjavaslatot előterjeszteni fog«. A második ponthoz hosszú kiegészítést függesztett, amely-54 L. erre Nagy Károly ápr. 19-i keltezésű s. k. levelét Kossuthhoz, amelyben panaszolja, hogy már harmadik napja lúába próbál bejutni hozzá s ezért levélben kéri, hogy döntsön már az úrbéri javaslat ügyében, mert »ez iránt mindig szaporodó folyamodványokkal zaklat tatunk« (OHB 5811/1849. sz.). Nagy József ugyancsak megemlíti Emiékjegyzetei-ben, hogy Kossuthtal csak a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése után találkozott (174. 1.).
