Századok – 1956

KÖZLEMÉNYEK - Maller Sándor: Marx és Szemere 667

MAUX ÉS SZEME HE 673 cím olvasható. Bár amint az előbb idézett, Rónayhoz írt leveléből is kitűnik, Szemere a Marxnak küldött leveleket, legalább is kezdetben, régi londoni ismerősein keresztül is küldözgette. Ezek közé tartozott Mayer György is, akire a magyar emigránsok mindig és mindenben számíthattak.38 Az első levél Bangyára tett célzását a „Briefwechsel" több helye, s a „Herr Vogt" egyik jegyzete magyarázza meg. Időközben ugyanis Marx megtudta, hogy előbb említett kéziratát, a Londonban élő németekről írt „Federskizzen"-t, amit ő eredetileg Szemerének küldött, nem csak a kiadó látta, hanem Bangya jóvoltából más is. „lm Laufe des Sommers 1852. entdeckte ich daß er ein Manuskript, das ich ihm zur1 Besorgung an einen Buchhändler in Berlin anvertraut, unterschlagen und einer deutschen Regierung in die Hände gespielt hatte. Nachdem ich über diesen Vorfall und andere mir längst auffähige Eigentümlichkeiten des Mannes an einen Ungarn zu Paris geschrieben."31

1

Marx nyilvános leleplezése, amit egy new-yorki lapban tett közzé, megnehezítette Bangya további működését, akinek a keleti bonyodalom kapóra jött s el is tűnt a nyugati politikai színpadról. Marx levele, amit egy Párizsban élő magyarnak írt, nem ismeretes, viszont erre célzott Szemere előbb közölt első levele, miszerint ő is tudott Marx leveléről, sőt Bangya megbízhatatlanságára ő maga is felhívta Marx figyelmét. Azért nem üzengettek ezután egymásnak Bangya közvetítésével, mert a közvetlen levelezésben jobban bíztak, bár kapcsolatuk elmélyülése különben is levelezésre vezetett volna, amit Bangya kétszínű játéka csak siettetett, de közvetítése, még ha hűséges is, már nem pótolhatott. Szemere eleinte németül írt, mert akkor ezt a nyelvet tudta a legjobban. Megszólítás és pontos dátum nélküli leveleire nevének csak kezdő betűjét, esetleg monogramját írta alá. Később „Dr. A. Franck", máskor „A. Honéin" álnevet, s csak akkor a saját nevét, ha Angliában tartózkodott. A levelek németsége néhol kezdetleges, írójuk egyes helyeken láthatóan a magyarból fordított. Később áttért a franciára, amit párizsi évei alatt tanult meg alaposan. Ebben már inkább otthonos volt, bár nem kifogástalan. Szemere 1853. február 1-én újabb levelet írt Marxnak. A téma egy csomó régi, Bangya által talán nem is közvetített kérés és kérdés, többek között Marx véleménye a nemzetiségi kérdésről, amin Szemere már előbb is dolgozott, de munkája később is befejezetlen maradt;4

0

szóba került a nem régen megjelent Batthyány, Görgey ós Kossuthról szóló mű számunkra már nem ismeretlen amerikai kiadása és Marx által történő ismertetése is, Szemere párizsi címe, Marxnak levelezésükben használandó neve ; de a legfőbb kérdés és a következő levelekben is állandóan visszatérő motívum : Kossuth. Látni fogjuk, hogy Marxot éveken át főleg Szemere látta el Kossuthról szóló és ellene felhasználható anyaggal, csakhogy amit Marx elvi célzatú támadó cikkekbe épített be, abban Szemere az elvszerű Kossuth-ellenességen kívül saját személyét is támogató kiállást érzett. Marxnak az első, Szemerének a második volt a fontosabb, s ezt különböző forrásból táplálkozó Kossnth-ellenességük magyarázza. den 1. Febr. [1853.] Ich zweifle nicht daß Sie meinen Brief Dato 30 Dec. richtig erhalten haben. Ob Ihnen aber früher B[an]gya meine Bitten und Wünsche zu wissen gab, über das bin ich nicht so sicher. Ich habe ihn nämlich schon vor Monathen gebeten, len

s mir Ihren Aufsatz über die Deutsche Revolution zu verschaffen. 2ten

s

Ihre Ansichten über die Nationalitätsfrage mitzutheilen, zugleich sich anzufragen, ob in dieser Hinsicht etwas gründliches und wichtiges in der englischen Literatur erschienen ist. 3tens ist es wahr daß Sie ihn die Hoffnung gaben meine Brochure in Nordamerika zu veröffentlichen? item verhält es sich wirklich dem so, daß Sie die Güte und Freundschaft haben werden ein Bekanntmachung über dieselbe zu schreiben? Diese Frage liegt mir besonders am Herzen, nachdem ich erfuhr daß Sie öfters Artikeln in die Augsbfurger] AUgemfeine] Zeitfung] liefern. Nicht Lob ist es wonach ich geize, Ehrsucht war nie meine Schwäche, was ich anerkannt zu sehen wünschte, ist daß ich in dieser Sache die lautere Wahrheit sagte. Jedenfalls verdient mein Muth einige Würdigung. Denn, wahrlich, es ist schwer gegen Kossuth zu kämpfen, der nirgends die wahre Achtung der Mehrheit für sich hat, und doch von den Meisten geschont wird. Und auch mir liegt es 30

A szepességi születésű Mayer György (1786—1877) 1814-ben telepedett le Londonban. Szemere fedezte fel még 1837-ben, első angliai útja alkalmával. Vö. Szemere Bertalan: Utazás külföldön. Bpest, 1840. II. 45—46. 1., továbbá Rónay, i. m. III. 236. és VI. 277—278. I. 33

Vö. Briefweschsel. I. 514, 518—522, 532 és 533. 1., továbbá Herr Vogt, i. kiadás. 197—198. 1. 40

Vö. Lengyel Tamás: Szemere Bertalan ismeretlen munkái a nemzetiségi kérdésről. Irodalomtörténet, 1938. 91—92. 1. Továbbá Szemere Bertalan miniszterelnök emlékiratai az 1848—49. magyar kormányzat nemzetiségi politikájáról. Bpest, 1941.