Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Vincze Géza : Ady és az orosz forradalmi mozgalmak 657
ADY ÉS AZ OROSZ FORRADALMI MOZGALMAK 661 Miután a csuzimai tengerszorosban szétverték a cári orosz hajóhadat is, — Adv «gy elképzelt levelet irat Nagy Péterrel Romanov II. Miklósnak, melyben megleckézteti tehetetlen utódját. A fogalmazásból azt is látjuk, hogy Ady ebben az időben már behatóan ismerte az orosz történelmet. Nem mindennapi történelmi érzékről tanúskodik az egykori haladó orosz fejedelem és a reakciós Miklós cár szembeállítása : „Uram, Romanov Miklós, fogadja megvetésemet. Hát Uram, pluszkvam disznóság, amit önök csinálnak. — De azt mégis csak kikérem, hogy önök az én nevemben szamárkodjanák. Baj lesz ebből, uram . . . Én nem akarok jóskodni, de baj lesz. Egyébként bánom is én, ha akármi lesz Önökkel. Csak egy dolgot tiltok meg. Ne merjék az ön admirálisai magukat admirálisoknak nevezni." „Uram, Ön tudja, hogy én hajóácslegény voltam s nem passzióból voltam az. De ha mégegyszer a földre kerülnék, más mesterséget tanulnék." — „A kovácsmesterséget tanulnám meg, s úgy megvasaltatnám az ön admirálisait, hogy arról koldulnának. Amiből sejtheti ön, uram, hogy az ön dicső tengerészeit röviden, de határozottan lovaknak tartom. Csak ezt akartam önnel tudatni. Haragos elődje Péter, a nagy, aki azonban nem sajnálja, méltatlan utódját, Miklóst, a kicsit."22 A következő, Ultimátum c. vezércikkében írja Ady : ,,. . . a császárokat nem érhetné rettenetesebb csapás annál, mint ha a népek egymást megértenék. Kell a császároknak a hadsereg és a háború. És felforgató az, aki békét hirdet. És százszor fölforgató, aki az ÉN HADSEREOEM-et gondolatban is érinti." „Az orosz hadsereg — fejezi be a vezércikket — ultimátumot küld a Hadúrnak. A História ultimátumot küld az uralkodóknak." 23 Ugyanebben az időben az egész haladó világ figyelmét az orosz „Patyomkin" hadihajó és fellázadt legénysége sorsa köti le, melyről az egykorú fővárosi lapokban részletes tudósítások találhatók. (L. a Budapesti Hírlap 1905. július 9, 10, 11, 12. számait és különösen a Budapesti Napló 1905. július 10. számát.) Az egykorú híranyag alapján Adynak egy soron következő írása is foglalkozik vele.24 A cárizmus bukásáról és a forradalom végső győzelméről Ady ítélete már megállapodott — s ez az ítélet az orosz —japán békekötés látszólagos nyugalmi korszaka után sem változik meg : „Witte Oroszország győzelméről beszél. Ezek az emberek, hála Istennek, sohasem fognak látni. Ez a háború iszonyú elfojtott erőket szabadított föl, indított útnak a cár félelmes birodalmában. Ezek az erők most már rohanni fognak a cárizmus összeroppantásáig. Meg nem állhatnak."25 Ady történelmi látása tiszta, bátor, messzetekintő. Világméretekben és emberöltőkben gondolkozik. Ezért maradnak el tőle író- és költő-társai közül sokan — s csak emberöltők múlva ébrednek igazára. Nem sok idő múlva figyelme ismét Oroszország felé fordul : „Oroszországban most már alighanem csakugyan ki fog ütni a szabadság. A lélek ezer éhsége csak lármázott. Forradalmat sohasem csinált. De most rémes korgás hallatszik Oroszország felöl. Üres sok millió gyomor. És most lesz forradalom és szabadság."2 6 Az 1905 végén — mintha csak összegezni akarná az orosz forradalom hatását — Földindulás2 7 című írásában — áttekintve az orosz forradalom eddigi eredményein, megtorpanásain, kudarcain és jövő kilátásain — a következő, történelmi távlatú gondolkodását máig őrző, jövőt bevilágító megállapítást teszi : „Borzalmasan megrázkódott nagy Oroszország. Fogvacogva néz Moszkva felé a világ. Égszakadás és földindulás ez," — „Ezt a forradalmat a nép csinálja." „Az orosz baka csóvát dob a Nikoláj-pályaudvarba s fegyverével átáll a csőcselékhez." — „. . . most már nincs és nem lesz megállás . . . Talán már vörös lobogó leng a Kremlen ..." — „Hadsereg is a csőcselékké lesz . . . Oroszország pedig egyszerre csinál meg két forradalmat. A régit, melyen Európa már túlesett s az ujat. . ." „Véren, roncson, üszkön át diadalmasan ér a trónig az orosz demokrácia. De még a trónnál hatalmasabb ellenségeit is legyőzi. Az önző uri kastélyt, a sanyargató gyárat, az elbutító papi lakot s a szívtelen kaszárnyát." „A történelemnek büszkesége lesz e szörnyű földindulás. Büszkesége, tanulsága és igazolása." — „A néptől tudatos cselekedetet nem vártak a legrajongóbb apostolok sem. íme a proletárság visszaadta a népet a népnek. Fölkelt a nép és formálja a világot." 2! Nagy Péter levele. Budapesti Napló, 1905. jűn. 1. — Földessy Ovula id. cikke is. " Ultimátum. Budapesti Napló, 1905. júl. 8. — Földessy Oyula: Ady Endre válogatott cikkei és tanulmányai. 125—126. 1. 24 .4 leszerelt köztársaság. Budapesti Napló, 1905. júl. 11. — Földessy Gyula id. cikke is. 25 Harangzúgás után. Budapesti. Napló, 1905. aug. 31. — Földessy Gyula id. cikke is. 20 Jegyzetek a napról. A gyomor. Budapesti Napló, 1905. okt. 27. — Földessy Gyula id. cikke is. 21 Budapesti Napló, 1905. dec. 29. — „Ady jól látta. . ." főcím alatt a „Földindulás"-t, — „Uri földrengés"-t •és „Zárt ajtók mögött. — Az Akadémia röstelkedik", teljes terjedelmében közli a „Fórum" 1949 januári száma, 3. köt. 9—12. lapjain. — A ,,F61dinduIás"-t idézi Földessy Gyula említett cikke is.
