Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Vincze Géza : Ady és az orosz forradalmi mozgalmak 657
ADY ÉS AZ OROSZ FORRADALMI MOZGALMAK 659 A kor élő lelkiismerete — a fiatal újságíró Ady — mikor legtöbben hallgatnak, vagy a hatalom mellé állanak — megfólemlíthetetlen bátorsággal leplezi le a hatalmasokat és a hazafiság pózában tetszelgő, népet megtévesztő álhazafiakat ... A következő óv május elsején írja „Nevezetes május"1 2 címen : „. . . kormánypártiak, óliberálisok, újak, konzervatívok, agráriusok, néppártiak, kossuthisták, nacionalista függetlenségiek egyformák. Impotensek és vakok" . . . „Békaegérharcok" az ő küzdelmeik, — mert „nép nincs egyikük mellett sem" — s szilárd, biztos népi talaj nélkül rángatják őket „Bécsből, Rómából . . . grófi rezidenciákból s más alkalmatos helyekről". S az eredmény az, hogy „az ország népe pedig sínylődik, vért és könnyet izzad s vándorol kifelé". Majd így folytatja : „Vörös lobogók alatt rengeteg ezer ünnepel ma Magyarországon. Belereszket a gyönge szivü annyi. Ezek az ezrek soha és sehol olyan gyorsan nem szaporodtak, mint Magyarországon, hol milliók állandó és rettenetes ex-lexben élnek." Majd tovább : „Ezek új világot akarnak, rombolást és építést. És újra mondjuk — ez a vörös zászlós tábor иду nő, иду jő, miként a lavina ..." Az utolsó mondat robban a forradalmi tűztől : „Megfulunk, megüszkösödünk e tűzben mindannyian, ha a falakat ki nem döntjük, ha levegőt és napsugárt nem kapunk." A magyar viszonyokról magátólértetődő természetességgel fordul figyelme minduntalan a nagy orosz föld felé, ahol a forradalmi átalakulásért a küzdelem az egész világ érdeklődése mellett már folyik : „Orosz tiszti ujjak lekapcsolódnak a gyilkos fegyverről — írjá Lázban ég a világ címen 1903 augusztusában —, s nem akarnak golyót küldeni dühöngő nihilisták csapatára."TM * Ady 1903 év végén megválik a Nagyváradi Napló szerkesztőségétől. Tervei közt — mint tudjuk — Szentpétervár, Moszkva, Párizs ós Berlin is szerepel. Végül mégis Párizs mellett döntött, s az 1904. évet majdnem egészében ott tölti, honnan Nizza, Montecarlóba is kirándul. Hogy az 1904. év végén ismét erősödő — s az 1905 januári véres tüntetésben kirobbanó orosz forradalmi mozgalmak át meg átjárják" egész valóját s állandóan telítik ólmónyanyaggal — bizonysága egy elsőízben a Budapesti Napló 1905. január 15-i számában megjelent verse : „Vörös szekér a tengeren", melyben a „vörös szárnyú, nagy vízi szekér" szimbólummal egy forró látomásban „az új vezér" a forradalom közeledését szemlélteti : S ím hirtelen violás árnyak Csodás özöniben, Messze, ahol az ár Eget ér, Vörös szárnyú, nagy vízi szekér Tör elő a Vízen. Vörös szárnya repesve csapdos. Megállott. Vár. Pihen.1 * Ady 1903 január közepétől már itthon van — s innen kezdve közel másfél évig, a nagyváradi évekéhez hasonlítható bőséggel ontja cikkeit a Budapesti Naplóba. Az első nagyobbszabású orosz forradalmi vonatkozású prózája január második felében jelenik meg Turgenyev leányai címen s az 1905 januári orosz forradalmi mozgalmak és következményeit tükrözi : Turgenyev leányai-t így szólaltatja meg : „Ömölj vér, gyújtsatok tüzet mindenütt, pusztítsátok el ezt a bűnös, rohadt világot ! Adjatok új világot nekünk, szabad, ragyogó világot, hogy örömmel keressük a férfiakat, s hogy asszonyokká válva, igazi nőket, igazi férfiakat teremjen a mi termékenységünk, akik szeretik az életet, akiknek szabad élniök, akik alkothatnak, szerethetnek. Óh, csináljátok meg forradalommal ezt az új világot, adjatok életet nekünk, Turgenyev leányainak." „Turgenyev leányaira gondoljatok, ha jönnek a vér hírei a lángolni kezdő, szent Oroszországból, ő értök van a forradalom."1 5 " Nagyváradi Napló, 1903. máj. I. 13 Nagyváradi Napló, 1903. aug. 26. 14 Idézi Földessy Gyula is. 15 Budapesti Napló, 1905. jan 26. — Földessy Gyula id. cikke is.
