Századok – 1956
KÖZLEMÉNYEK - Vincze Géza : Ady és az orosz forradalmi mozgalmak 657
KÖZLEMÉNYEK ADY ÉS AZ OEOSZ FORRADALMI MOZGALMAK Akik Adyt nem ismerik, vagy felületesen ismerik — a legjobb nyomon járnak, ha újságírói működésén kísérik végig. Ezek az írások hol átizzanak a belső forróságtól, hol megdöbbentenek pontos hely- és tárgyismeretükkel, de mindenképpen szervesen hozzátartoznak ós éppúgy nem hiányozhatnak a teljes Adyból, mint forradalmi lírája. A próza az a mély, széles fundamentum, amelyen lírája felépül — s nincs, vagy alig van nagyobb verse —, melynek motívuma előbb (néha utóbb is . . .) ne jelentkeznék prózában is. S egyenesen szerencséje s kiváltsága is a legnagyobb forradalmi költőnkké kiteljesedő Adynak, hogy élete végéig megmarad újságírónak is, s még csúcsai betegágyából is — elküldi időnként cikkeit a pesti és vidéki lapoknak. Ami már most minket szorosan tárgyunkhoz ragaszkodva érdekel : hogyan és miként érték a fiatal Adyt az első hatások az orosz forradalmi mozgalmak részéről, hogyan és mikor fordult először figyelme az orosz föld felé s hogyan tükröződnek ezek a hatások líráján és prózai írásain. Mindenekelőtt ki kell emelnünk Földessyvel együtt Ady „életmegfigyeléseinek szociális beállítottságá"-t,1 mely már debreceni újságíró korában jelentkezik : „Az egész társadálom befogja fülét, hogy ne hallja millió nyomorult nyöszörgését, mely kezd összeolvadni a jövő századok megváltást hirdető, hatalmas zenéjével."2 Ezek után nem lep meg, hogy félesztendő múlva Európa nagy nemzeteinek és az amerikai Unió-nak életfolyamatain áttekintve az „ellentétek és ellentmondások" összetorlódását látja s a való élet tényein alapuló, máig világító tisztánlátással írja, mint alakul át a volt haladó tradíciójú amerikai Unió „megdöbbentő dekadenciával. . . jegyveres állammá". Németországról — mely felé már akkor szokatlan élességgel fordul a figyelme — szintén pontos helyzetképet ad : „Németországban két óriási hatálom harcol egymással" — s tovább: ,,folyik a harc a két hatalmas ellenfél: a cézárizmus (értsd: imperializmus — Y. G.) és szocializmus között".3 Az orosz nép felé elsősorban — mint Földessy is megjegyzi — a nagy orosz költők és írók fordították a figyelmét a fiatal Adynak. Zilahi és később egyetemi évei alatt bármikor hozzájuthatott Lermontov, Gogol, Goncsárov, Turgenyev, Dosztojevszkij, Tolsztoj magyar fordítású műveihez. Hogy Puskin ,,Anyegin"-je tehette reá a legmélyebb hatást, annak bizonysága két egykorú költeménye, „Puskin" és „Tatjána irt"Л Ady újságírói működése szóles arányokban — rövid zilahi és debreceni újságiróskodás után — Váradon bontakozik ki. Nagyvárad, ez a minden új iránt fogékony, a régi Erdély és a Nagy Magyar Alföld kapujában fekvő város, a „maradandóság városá"val, Debrecennel szemben a századelőn forró, égő katlan, hol a kor haladó eszméi élesen ütköznek az idejét múlt régivel s a jövőt formáló erők elszánt hősei — gondoljunk a Somló Bódog körül kialakult harcokra is5 — vívják harcukat az elmúló világ rozzant bástyafokain küzdőkkel szemben. 1 Földessy Gyula: Ady és az 1905-ös orosz forradalom. Irodalmi Űjság, 1952. nov. 20. ! Haladunk? . . . Debreceni Hírlap, 1899. jan. 24. — Lásd : Földessy Gy. idézett cikkét is. 3 Debrecen, 1899. jún. 10. — Lásd Földessy Gy. idézett cikkét is. 1 Első ízben megjelent a Debrecen 1899. júl. 17., illetve aug. 30. számában. 5 A Somló-ügyet itt csak érintjük. Nagyváradi — s Adyval kapcsolatos — vonatkozásaira nézve lásd a következő cikkeket : „Szemlék szemléje", Tiszántúl, 1903. jún 17. Dr. Bozóky Alajos. — Erre válaszul : Somló és Bozóky. Egy tudományos cáfolat. Nagyváradi Napló, 1903. jún. 18. — A külföld Somló-ról, Tiszántúl, 1903. jún. 21. — S itt visza kell mennünk a Somló-ügy képviselőházi tárgyalásáig. A június 3-iki képviselőházi ülés lefolyását részletesen Ismerteti a Budapesti Napló jún. 4. sz. Ugyané lapszám ,,Megbélyegzett vakondokok" címen (V.) jelzéssel Vészi Józtef vezércikkét közli. Még előbb „Pör a gondolkozás ellen" (A-y) jelzéssel vezércikket szentel az ügynek a Budapesti Napló 1903. máj. 29. sz. — Vö. Szabó Imre: A burzsoá állam és jogbölcselet Magvarországon. Bpest, Akadémiai Kiadó, 1955. 269. 1. is.
