Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
656 PÖLÖSKEI FERENC mány eszköze volt, a kormánynak pedig, ahogyan a képviselőházhoz intézett beadványában mondja, „elhatározott szándéka engemet bakó, ítélet és a nyilvánosság tudta nélkül a börtönben elöletni".14 5 Vácott dolgozta ki feleségével és Madarász Vilmossal szökésük részletes tervét s 1869. július 17-ének éjjelén elhagyták a váci börtönt. Előzőleg borba szórt álomporral elaltatták az őröket s a náluk levő börtönkulcsok segítségével menekültek, s az Asztalos Jánosné által előkészített úton Romániába, majd Konstantinápolyba mentek. Ezután már csak annyit tudunk Asztalosról, hogy 1877-ben kérte a külügyminisztertől, hogy büntetés nélkül hazatérhessen, aki azonban az igazságügyminiszter véleménye alapján elutasította Asztalos kérvényét. ,,A bűnténynek súlyos volta — mondja a külügyminiszteri végzés -—, amely miatt Asztalos János vád alatt áll, további tekintettel rossz előéletére is, nem érdemesítik őt arra, hogy a legmagasabb kegyelemben részesíttessék."146 Asztalost tehát, aki életét a nép, a kiegyezésellenes harc szolgálatába állította, örökre elszakították az alföldi parasztságtól, de 1867 végén és 1868 tavaszán folytatott közös harcuknak nagy történelmi jelentősége van. Az alföldi szegényparasztság 1868-as harcában a függetlenségi és demokratikus feladatok szerves egységet képeztek, s bár benne a társadalmi feladatok fokozatosan előtérbe nyomultak, ez az egység a kormány, a városi vezetőségek, valamint a Balközép támadásai, manőverei ellenére sem bomlott fel. Az Asztalos-mozgalom a kiegyezés előtti alföldi helyi jellegű parasztmozgalmakat egységes irányítás alá vonta. A századforduló idején megjelenő agrárszocialista mozgalmak megindulásáig az Asztalos-mozgalom volt a legnagyobb tömegeket megmozgató és a legnagyobb területre kiterjedő paraszti szervezkedés. Az 1868-as alföldi parasztmozgalom az adott viszonyok között, a kiegyezés megkötése, s ezzel a polgári forradalom korszakának lezárása után csak fellobbanás lehetett, de olyan volt ez a fellobbanás, amely megmutatta azt, hogy az alföldi parasztság nem fogadja el a kiegyezés társadalmi, politikai rendszerét, megmutatta azoknak a paraszti rétegeknek erejét, amelyek a magyar történelem későbbi szakaszán már a munkásosztály szövetségében harcoltak a 48-as forradalom eredményeinek továbbfejlesztéséért, a polgári demokratikus, majd a szocialista forradalom győzelméért. PÖLÖSKEI FERENC 145 O. L. IM. ált. 1869- 10982. sz. 146 O. L. IM. ein. 1877. - IV - К — 24.
