Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
AZ 1868-AS ALFÖLDI PABASZTÏIOZGALOM 651» szigorú feltételekhez kötötte, s gondosan ügyelt arra, hogy semmilyen formában sem élhessen tovább a szegényparasztság demokrata-körökben jelentkezett mozgalma, ezért az egyesületekre vonatkozó korlátozó intézkedéseket kiterjesztette a gyülekezésekre is. Kimondta, hogy minden gyűlés helyét, idejét és célját előzőleg írásban kell bejelenteni a felettes hatóságoknak, s ha az engedélyezett gyűlés eltér eredeti céljától, fel kell oszlatni.119 A törvénytervezet nemcsak a paraszt-, hanem a munkás- és nemzetiségi mozgalmak oldaláról is biztosítani igyekezett az uralkodó osztályok nyugalmát, ugyanakkor a vagyonosabb társadalmi rétegeknek lehetőséget adott arra, hogy politikai és gazdasági egyesületeket alakítsanak. A demokrata-körök ellen kiadott belügyminiszteri rendelet pedig egyenesen szükségesnek tartja ,,a törvény határai között helyes céllal és eszközökkel működő egyletek előmozdítását".120 Ezek az egyesületek fontos szerepet töltöttek be a demokrata-körök felszámolásában. Az ún. Deák-körök, szabadelvű egyletek, egyenlőségi körök szervezését már 1868 februárban megkezdték. Osztrovszky, a szegedi szabadelvű kör elnöke a „centrifugális párt" tevékenységével indokolta e kör megalakításának szükségességét.12 1 A kormány a terror és a Deák-körök szervezése mellett a legkülönbözőbb eszközöket használta fel az Asztalos-mozgalom ellen. így pl. állami költségen a kiegyezést népszerűsítő lapokat küldött vidékre, s a miniszterelnök a nem kimondottan politikai jellegű lapoktól anyagi támogatást igérve kérte, hogy támogassák a kormányt.122 Mivel a Madarász-peticióra megindult aláírásgyűjtés szorosan a Szélsőbal irányítása alatt állt, igyekeztek a Szélsőbal s a parasztság között levő ellentmondások felszínre hozásával, sőt elferdítésével bomlasztani az aláírásgyűjtési népi mozgalmat. Több helyen azzal igyekeztek az aláírástól távoltartani a parasztságot, hogy Madarász vissza akarja hozni az 1790-es törvényeket, s ezek nem földosztást, hanem robotot és dézsmát jelentenek. A kérvénynek az 1790-es törvényekre vonatkozó közjogi hivatkozását tehát a Szélsőbal és a parasztság kapcsolatának lazítása érdekében, társadalmi szempontból magyarázták.123 Később pedig, a demokrata-körök betiltása után, a levert Asztalos-mozgalmat egyrészt a nemzetiségek elleni támadásra akarták felhasználni, másrészt a mozgalom népszerűségét annak nemzetietlenségének bizonyításával próbálták csökkenteni, ezért azt állították, hogy az Asztalosmozgalom szoros kapcsolatban állt azokkal a nemzetiségekkel, amelyeknek főcélja a magyarság megsemmisítése.12 4 A demokrata-körök társadalmi programjának előtérbe jutása után erősödött meg a Balközép kombinált módszerű támadása is az Asztalosmozgalommal szemben. Toldi István írja : „Midőn a szélsőbali izgatások már kétségbe kezdték vonni a tulajdon szentségét, Tisza Kálmánban is megszólalt a geszti földesúr, s felfedezte, hogy a társadalmi rend fenyegetve van."125 A Balközép egy része már a mozgalom fellendülése idején a kormány s a hatóságok erélyes közbelépését, a demokrata-körök betiltását követelte. A szabadelvű politikusnak, Mocsáry Lajosnak a vidéki demokrata-körök működése 119 O. L. BM. ein. 1868 - III. 1035. 120 A Nép Zászlója, 1868. ápr. 18. 121 Századunk, 1868. febr. 20. 122 O. L. BM. ein. 1868 - IV — В - 297. 123 A Nép Zászlója, 1868. ápr. 4. 124 M. U. 1868. jún. 5. 125 Toldi István: Öt év története. Pest. 1872. 82. 1 10 Századok
