Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
650 PÖLÖSKEI FERENC könyve többek között a következőket írja az alapszabályok elutasításának indokolásául : „ . . . e programban a fennálló alkotmány, s annak egyik lényeges alaptörvénye ellen, úgy egyesületi, valamint társadalmi úton oly izgatás irányoztatik, amely sajnálatos eszmezavarrá, s továbbfejlődésében forradalomszerű kicsapongásokra is vezethetne, amint hogy ez fájdalom máris tényleges tüntetésekben nyilatkozott".115 Deák kezdetben helytelenítette a demokrata-körök betiltásának tervét, csak Horváth Boldizsár igazságügyminiszterrel és Wenckheim Béla belügyminiszterrel folytatott beszélgetése után fogadta azt el, de követelte a rendelet részletes indokolását. Deák ezután maga is részt vett a demokrata-körök betiltását kimondó minisztertanácsi rendelet előkészítésében, sőt egy részét ő fogalmazta. Deák itt a demokrata-körök programjával szemben a kiegyezés talajáról azt hangsúlyozta, hogy nincs olyan ellentét a 67-es törvények, valamint a 48-as törvények s a szabadság, egyenlőség, testvériség elvei között, hogy „ezen elveknek továbbfejlesztése a létező alkotmányos alapon" lehetetlen volna.116 Deák tehát a kiegyezés elleni mozgalmat a 67-es törvények alkotmányosságának, 48 és 67 rokonságának bizonyításával egyidejűleg akarta megszüntetni, ezzel akart a rendeletnek polgári liberális színezetet adni. Л pesti demokrata-kör gyengeségét egyébként programja, módszerei s eddigi munkája mellett betiltásának körülményei is mutatják. Az április 8-i ülésen megjelent Polgár Mihály, Pest helyettes főkapitánya, s kérte a gyűlés feloszlását s a kör munkájának megszüntetését. Az elnöklő Vidats János kijelentette, hogy csak ,.fegyveres erő" hatására hagyják el a termet. Ekkor Polgár kinyitotta a bejárati ajtót, ahol néhány fegyveres katona állt. Ezután Vidats megjegyezte, hogy a kormány intézkedését nem tartja ugyan törvényes eljárásnak, de a körnek nem tartozik feladatai közé, hogy ellenálljon az erőszaknak, s. bezárta az ülést.117 A belügyminiszter a gyenge de az országos demokrata-köri mozgalomban mégis jelentős pesti demokrata kör betiltása után április 10-én elküldte az alföldi városok közigazgatási szerveihez az Asztalos-proklamációk elkobzásáról s terjesztőinek elfogásáról szóló rendeletét. Ennek alapján Félegyházán több mint 30 embert, Hódmezővásárhelyen 15-öt tartóztattak le, Szegeden és Kecskeméten is elfogták a mozgalom vezetőit. Egyes helyeken pedig, mint Félegyházán, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten a városi tanácsok igyekeztek a belügyminiszter rendeletét felhasználni a többéves múltra visszatekintő szegényparaszti harc végleges elfojtására is. Ezért a proklamációk terjesztésének ürügyén a parasztság régebbi vezetőit is elfogták, Asztalost pedig örökre kizárták Kecskemétről. ,,Á társadalmi rendet, közbékét és városi lakosok nyugalmát veszélyeztető egyén, e város kebelében sem mint bent tartózkodó, annál kevésbé mint rendes lakos többé meg nem tűrettethetik, ezennel és a jövőben mindenkorra községhatóságilag kiutasittatik" — írja a közgyűlés jegyzőkönyve.118 A belügyminiszter az igazságügyminiszter segítségével áprilisban kidolgozta az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot, amelynek célja — mint szövegéből kiderül — a meglevő demokrata-körök és a hozzájuk hasonló jellegű egyesületek, szervezetek betiltása és újak alakulásának megakadályozása volt. A törvényjavaslat az új egyesületek megalakulását 115 O. L. BM. Rendőri. 343 sz. 116 Kónyi Manó: Deák Ferenc beszédei 1867-1868. Bpest, 1903. 351. 1. 117 Alföld. 1868. ápr. 16. 118 K. A. L. Kecsk. Közgy. jkv. 1868. ápr. 20. 15. sz.
