Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
AZ 1868-AS ALFÖLDI PABASZTÏIOZGALOM 643» számú elvtársaival Pest, Szeged, Makó, Csongrád, Vásárhely, az alvidék és az ország több részeiből fogna itt megjelenni . . ., kiknek közbejöttével országos demokráciát készült itt eszközöltetni" — írja a félegyházi képviselőtestület jegyzőkönyve.8 7 Asztalos tehát a városnak kiszolgáltatott tanyai szegényparasztságra is számított.8 8 A húsvéti ünnepélytől azért is sok eredményt várt, mert a kiegyezés következményei egyre súlyosabban nehezedtek a népre, nem indultak még nieg a nyári munkák sem, amelyek valamelyest enyhítettek volna a parasztság helyzetén. Ezért a félegyházi gyűlést Madarász Vilmos segítségével nagy gonddal készítette elő. Asztalos már április 11-én este, két nappal a kitűzött ünnepély előtt, a félegyházi főbíró előzetes figyelmeztetése, s a proklamáció elkobzásáról kiadott belügyminiszteri rendelet ellenére elindult Félegyházára. Megérkezése után egy órás beszédet tartott, amelyben a királyi főügyész igazságügyminiszterhez intézett jelentése szerint ,,a törvényes felsőbbség elleni engedetlenségre s a törvényes közterhek viselése ellen nyíltan lázított".89 Asztalossal beszéde közben a főbíró egyik embere közölte a belügyminiszter ellene kiadott elfogatási utasítását. De ezután még nagyobb szenvedéllyel beszélt : „Nem kell az elöljáróságra hallgatni, az ünnepély mégis meg fog tartatni, még ha itt lesz mind a nyolc miniszter, és a császár összes hadserege is, mert az elvet keresztül kell vinni."9 0 Ezután a főbíró két biztossal és két hadnaggyal maga elé vezettette Asztalost, s mikor a főbíró előtt is határozottan a gyűlés megtartásának szükségességéről beszélt, letartóztatták, s a városháza pincéjébe zárták. Másnap elfogták a pusztakeresők egyik vezetőjét, Szombathy Ágostont és Császár József kecskeméti tanítót. Endre Mihály főbíró a belügyminiszterhez küldött táviratában sürgősen katonaságot kért, amely 13-án délelőtt meg is érkezett a városba.91 A főbíró a katonaság egy részét azonnal az állomásra küldte, ahol a gyülekező szegényparasztság a demokrata-körök küldötteit várta. Ezek azonban időközben tudomást szereztek Asztalos elfogatásáról, katonaság kivezényléséről, és már el sem indultak Félegyházára. Közben április 13-án összeült a városi képviselőgyűlés is, ahol Endre Mihály a képviselők egységes fellépését kérte Asztalos s a félegyházi szegényparasztmozgalom ellen.92 A március 22-i népgyűlésen még a képviselők egy része, a kisebb birtokosok is ott voltak és aláírták Madarász József petícióját, de április 13-án Asztalos elfogása s a mozgalom balratolódása után a képviselőtestület egységesen a demokrata-körök ellen lépett fel. A szegényparasztság azonban a katonaság jelenléte, a képviselő« y ülés határozatai s a demokrata körök küldötteinek, távolmaradása ellenére együtt maradt, az állomásról a városházára vonult, s egyre határozottabban követelte Asztalos kiengedését . Ezután a katonaság a városháza udvarába vonult. De a pusztakeresők — zömükben napszámosok, béresek, kubikusok —, akiket egybekovácsolt már az ideiglenes demokrata-kör, s Asztalos állomáson tartott beszéde bátorított, betörték a városháza kapuit és a kiszedett ablakokkal, ablakrámákkal a katonaságra törtek. A főbíró ezután tüzet vezényelt a népre, s ennek következtében Drozdik János béreslegény meghalt, többen 87 K. Á. L. Kiskf. képvgy. jkv. 1868. ápr. 13. 88 Uo. 89 O. L. IM. ein. 1877 - К - 24. 90 Uo. 91 M. U. 1868. ápr. 18. 92 К. Á. L. Kiskf. képvgy. jkv. 1868. ápr. 13. 29. sz.
