Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
642 PÖLÖSKEI FERENC kiegyezésellenes dokumentumánál is jóval élesebben fogalmazta meg a nép követeléseit. E programnak nagy szerepe volt a félegyházi húsvéti ünnepély előkészítésében, amellyel Asztalos célja az volt, hogy az alföldi városok parasztságának képviselői itt dolgozzák ki a nagykőrösi, szegedi, csongrádi, hódmezővásárhelyi, makói, kiskőrösi demokrata-körök megalakításának részletes tervét. Húsvét lett volna tehát a mozgalom további kiszélesítésének kezdete. A kiáltvány ettől a szervezett s egységes irányítású mozgalomtól teszi függővé a kitűzött feladatok megvalósításának lehetőségét. „Egyes embernek óriási kivihetetlen munka az — írja Asztalos —, de 15 millió ember egetverő egyhangú kívánsága, szilárd kitartása okvetlen megtermi a kívánt gyümölcsöt ... a gőz oly gyönge, hogy egy bögre födelét sem képes levetni, pedig a gőz jól vezetve, kellőleg alkalmazva óriási erőt fejt. ki, mint azt láthatjuk a gőzmozdonyoknál."85 Bár a kiáltvány a követelések megvalósításának módjánál, a Szélsőbal programja szerint, a törvényes keretek betartásáról beszél, nem fél a népre támaszkodni, sőt követeli, hogy a demokrata-körökbe „minden becsületes embert nemre és vagyonkülönbségre való tekintet nélkül" vegyenek fel, mert szerinte egy nagy egységes népi tiltakozás adhatja csak meg a célkitűzésekért eredményesen fellépő szélesebb nemzeti mozgalom kialakulásának feltételeit. A Szélsőbal választási győzelmével, s ezúton parlamenti többségrejutásával akarta a nemzeti függetlenséget megteremteni. Ezért elsősorban a választójoggal rendelkezőket igyekezett megnyerni, s csak másodsorban, népi tömegbázisának erősítéséért a parasztságot. Ezzel magyarázható az, hogy bár többször felveszi programjába a szegényparasztság követeléseit, vigyáz arra, hogy ezek ne élezzék ki a középbirtokosokkal s az alföldi gazdagparasztsággal a társadalmi ellentéteket. Asztalos viszont a kiegyezési rendszer megváltoztatásának első és döntő előfeltételét a kiegyezés elleni harc bármely formáját vállaló népi tömegmozgalom kiszélesedésében, országossá válásában látta. Ezért írta : „Amit a szélsőbali képviselők ki nem vihettek, azt a nép millióinak egyhangú kívánata előteremti."8? Áprilisi kiáltványában ezért — bár a földosztás követeléséig itt sem jut el — a nép megnyerése céljából jelentős helvét foglalnak el a parasztság társadalmi követelései, mint a legelőosztás demokratikus végrehajtásának s a városi közigazgatás demokratizálásának feladatai. Ezek határozták meg a Szélsőbal és az Asztalosmozgalom programjának, összetételének, felhasznált módszereinek különbségét, az alföldi parasztmozgalom jellegét, amelyek együttesen a párt és az Asztalos-mozgalom elválására, majd a félegyházi húsvéti események, a parasztmozgalom megerősödése, a társadalmi kérdések előtérbe kerülése, s ezzel a társadalmi harc kiéleződése után szakadásra vezettek. Asztalos áprilisi proklamációit Madarász Vilmossal, a félegyházi pusztakeresők vezetőivel és a kecskeméti demokrata-kör tagjaival szétküldte az Alföld városaiba. Szegedre Madarász Vilmos utazott a kiáltvány négyezer példányával, ahol a társas-kör vezetőivel, Fodor Márton és Fülöp István napszámosokkal tárgyalt. Itt találkozott Asztalos utasítása értelmében a hódmezővásárhelyi és a makói parasztság vezetőivel is, akikkel a demokratakörök megalakításáról beszélt, s meghívta őket az április 13-i félegyházi ünnepélyre. „Asztalos János úgy rendelkezett, hogy éppen húsvét másnapján, midőn az alsóbbrendű nép ősi szokás szerint jó kedvet szokott ölteni, nagy-85 O. L. BM. ein. 1868 - IVa - 775. 86 Uo.
