Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
638 PÖLÖSKEI FERENC cáfolni. A január 21-i gyűlésen mintegy kétezren vettek részt, A sikkasztásaikról már ismert Szűcs testvérek Asztalos beszéde közben a gyűlés megzavarása céljából verekedést kezdtek, de Asztalos beszédének, s előzőleg kiadott proklamációjának hatására a jelenlevők döntő többsége Asztaloshoz csatlakozott. Az előzőleg készenlétbe helyezett, Szücsék segítségére rendelt városi fegyveres erő már nem is mert a gyűlés színhelyére menni. Halasy főkapitány indokolása szerint „nehogy az összetódulandó nép netán kitörendő bosszújának martalékául odadobassanak".68 A nép megszervezésének ez a módja már teljesen idegen volt a Szélsőbaltól. Madarász József „Kecskemét városa közönségéhez" c. cikkében figyelmezteti is Asztalosékat, hogy hasonló eljárástól a jövőben tartózkodjanak.69 Egyelőre azonban nem kerül még szakadásra sor, mert a Szélsőbal vezetői látták, hogy parlamenti céljaik elérése érdekében a köztük levő különbségek ellenére is szükségük van a gyorsan terjedő Asztalos-mozgalomra, s remélték, hogy a mozgalom a jövőben megmarad a „törvényes keretek" között. Amíg azonban a Szélsőbalt megijesztette a január 21-i kecskeméti esemény, addig Asztalost további tettekre ösztönözte. Ezután alakította meg az olvasókörökből a városi demokrata-kört. Megtartotta azonban a tizedek olvasóköreit is, ezek alkották a demokrata-kör kisebb, jól kézben tartható szervezeteit. A demokrata-kört tehát all olvasókör kis szervezeteire építette, tízek mindegyikének egy elnöke és 12 választmányi tagja volt, ők alkották a városi szervezet vezetőségét is. Asztalos szerint az elnököknek igazi demokratikus embereknek kell lenniök. Más hivatalt nem vállalhatnak. A demokrata-kör vezetőségének a nép érdekeit kell képviselni — mondja a kör munkájával foglalkozó tervezet —, tanácskozni jogairól, kötelességeiről, előkészíteni a városi és országgyűlési képviselők választását, és ellenőrzési joga lenne a város ügyeinek intézésében is.70 Asztalos a demokrata-kört olyan szervezetté akarta tenni, amely képes az előtte levő feladatok megoldására. Kiadott programjának megfelelően a kecskeméti demokrata-kör szervezeti felépítése is ezért különbözött a pestiétől. Nagy különbségek voltak a két demokrata-kör összetétele tekintetében is. Míg a pesti demokrata-kör összetétele elég vegyes volt, nemcsak a kiegyezéssel határozottan szembeforduló értelmiségiek, munkások, iparosok voltak a tagjai, hanem a kiegyezésben biztosított gazdasági és politikai jogoknál többet követelő magyar burzsoázia egy része is, addig a kecskeméti demokrata-kört főleg parasztok és kisebb számban szegényebb iparosok, értelmiségiek alkották. Asztalos írja : „Demokrata kört az úgynevezett honorátiorokból alakítani teljes lehetetlen, mert alig van városunkban 10 olyan független honoratior, ki demokratikus politikai hitvallását nyíltan bevallva, a nép és a haza boldogságának kivívását, az 1848-i törvények sértetlen visszaállítását zászlójára ki merné tűzni. Itt valódi demokratikus népkör, célnak megfelelően csak a romlatlan jellemű, hazájának boldogságáért rajongó iparos és földmives osztályból alakitható."7 1 A kecskeméti demokrata-kör ünnepélyes megalakulására 1868 februárjában került sor. Erre az alkalomra 7 választmányi és 14 rendes tag érkezett a fővárosból, köztük Madarász József és Vidats János is, akiket 25 nemzeti lobogó alatt gyülekező, mintegy tízezer ember nagy lelkesedéssel, 48-as dalok 68 K. Á. L. Kecsk. Közgv. jkv. 1868. jan. 27. 3. sz. 69 A Nép Zászlója, 1868. febr. 1. 70 A Nép Zászlója, 1868. jan. 26. 71 Uo.
