Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
AZ 1868-AS ALFÖLDI PABASZTÏIOZGALOM 639» éneklésével fogadott. Az ünnepélyen részvevők száma később húszezerre emelkedett.7 2 A kör ünnepélyes alakulása, a kecskeméti és környéki nép nemzeti ünnepévé, kiegyezés ellen tiltakozó gyűlésévé vált, megmutatta Asztalos szervező munkájának eddigi eredményeit. Az országszerte szaporodó demokrata-körök egész arculatának alakulásában nagy szerepe volta kecskeméti demokrata-körnek s Asztalos széleskörű munkájának. Asztalos bekapcsolódása a demokrata-köri mozgalom szervezésébe, a kormány támadásai sa Balközép manőverei ellenére, annak fellendülését és balratolódását eredményezte. A demokrata-körök magját a legtöbb helyen, Kecskeméthez hasonlóan, a szegényparasztság alkotta. A demokrata-körök többségében megtaláljuk az iparosokat is, sőt Miskolcon, Kolozsvárott a vezetőség is közülük került ki. Végül a szegényparasztság és az iparosok mellett a 48-hoz hű, néphez közelálló értelmiségiek is részt vettek a demokrata-körök munkájában, ők voltak a Szélsőbal lapjainak vidéki levelezői és sok helyen a demokrata-körök vezetői. Az értelmiség felsőbb rétege azonban nem támogatta a demokrata-köröket. Makóról írták „Helyi mozgalmainkra az sajnos, hogy az úgynevezett úri intelligencia magát a néptől elkülönzi, pedig a józan felfogás azt követelné, hogy a nép élére álljon, azt oktassa, vezesse annyival inkább, mert jól láthatja, hogy a népnek eltökélt szándéka magát a közös-ügyes mocsárból kihúzni."73 Az értelmiség, s ezen belül a pedagógusok megoszlására érdekes adatokat tartalmaz Szabados Sándornak a békési demokrata-kör helyzetéről írott cikke. Eszerint a demokrata-kör megalakítását csak a néptanítók és egy-két hivatalnok támogatta, a tanári kar nem.74 A kecskeméti demokrata-körhöz hasonlóan a vidéki demokrata-körök programjai is szélesebbek voltak a pestiénél. A függetlenségi program mellett mindenütt nagy helyet foglaltak el az általános és helyi társadalmi követelések, amelyek a demokrata-körök rugalmasságát bizonyítják, életerejüket mutatják. Tiszafüredről írták, hogy báoaz alapszabályok a pesti demokrata-kör mintájára készültek, azokat „egészben alkalmazni nem leljet".7 5 A vidéki demokrata-körökbe tömörült néprétegek követeléseiket mindenképpen meg akarták valósítani, ezért olyan szervezeti formákat és a harcnak olyan módszereit keresték, amelyekkel eredményeket érhettek el. Ezért mindazt átvették, amit a kecskeméti demokrata-kör példájából láttak : népgyűlések, tüntetések rendezését, a szervezettséget stb. Ezzel azonban a tömegharc előfeltételeit hozták létre, amely kiesett már a Szélsőbal „törvényes kereteket" hangoztató elképzeléseiből. Március 15-e megünneplését a legtöbb vidéki demokrata-kör már a kiegyezési rendszer elleni tüntetéssel kötötte össze, míg Pesten a demokrata-kör tagjai, mintegy két-.háromszázan csendes lakomára gyűltek csak egybe.7 6 1868 elején a függetlenségi mozgalom fellendítésében nagy szerepe volt Madarász József kérvényezési akciójának is, amelyet Kossuthnál tett látogatása után, 1868 februárjában indított el. A petíció a 48-as alkotmány visszaállítása mellett az adók leszállítását, egyes adónemek eltörlését, népoktatást, a tanítók jobb fizetését, a rokkant honvédekről való gondoskodást, a politikai 72 M. U. 1868. febr. 27. 73 M. U: 1868. febr. 1. 74 A Nép Zászlója, 1868. márc. 7. 75 M. U. 1868. febr. 18. 76 Alföld, 1868. márc. 17.
