Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
626 PÖLÖSKEI FERENC Fokozatosan kezdtek előtérbe nyomulni a helyi követelések, így a városi közigazgatás demokratizálásának, a terhek progresszív viselésének, a jövedelmek arányosabb elosztásának jelszavai. De a demokratikus célokért meginduló harc is irreális formában jelentkezett, amikor a bíróválasztásnak 1848 előtti formáját tűzte ki célul. A többnyire vagyontalan, választójoggal nem rendelkező szegényparasztság a régi, felbomlás előtti bíróválasztási forma visszahozatalával akarta egyszerűsíteni és demokratizálni a városi közigazgatást. A mozgalom vezetője az eladósodott „kisgazda" Kérdő Márton volt, aki 1866 októberében a vá,ros minden részében gyűléseket tartott, s programjára — amelyben a városi adó eltörlését, a városi pénztár szigorú ellenőrzését, a parasztság felbomlását igazoló városi iratok megsemmisítését, és az egész lakosság által választott elöljáróságot követelte — aláírásokat gyűjtött.34 A programot rövid idő alatt mintegy hétszázan írták alá, A főszolgabíró jelentése szerint Kérdő „meglehetősen tud a vagyontalan emberek nyelvén beszélni".3 5 November elsején, a bíróválasztás régi napján nagy tömeg gyűlt össze a városházánál. A főbíró kísérlete a nép szétoszlatására eredménytelen maradt. Kérdő kijelentette, hogy „a nép a városháza elől távozni nem fog, hanem határozott akarata a városházát elfoglalni s újabb elöljáróságot választani s a mostani pusztító férgeket onnan elkergetni".36 A főbíró ezután elfogatási parancsot adott ki a mozgalom vezetője ellen, de az egyre szaporodó nép ,,Nem hagyjuk!" kiáltással botokkal támadta meg a rendőröket. A főbíró' kénytelen volt visszavonni parancsát, de Szegedről katonaságot kért a mozgalom letörésére. Ezzel egyidőben kérte a helyi „vagyonos osztály" segítségét is. Csak a katonaság és a gazdagparasztság összefogása tudta elfojtani a mozgalmat. November ötödikén tizenegy társával együtt elfogták és börtönbe zárták Kérdő Mártont. Ezzel zárult a kiegyezés előtti időszakban az alföldi parasztmozgalmak sora. 1866-ban a szegényparasztság demokratikus és függetlenségi harca legkevésbé Kecskeméten tudott megerősödni, aminek fő oka az volt, hogy a városi vezetőség az ott állomásozó nagyszámú katonaságot azonnal felhasználta a legkisebb szervezkedés elfojtására is. Ebben az időszakban e központi fekvésű alföldi városban csak elszórt adatokat találunk nagyobb néprétegek közös harcára. De a kecskeméti szegényparasztság elfojtott harci energiái — amelyekre 1866-ban csak egyes adatokból következtethetünk — a kiegyezés után, Asztalos János vezetésével olyan erővel törtek fel, hogy Kecskemét lett az 1866. évi mozgalmakat tartalmában, méreteiben és hatásában is jóval felülmúló alföldi parasztmozgalom központja. A kiegyezés előtti parasztmozgalmak tehát még erősen helyi jellegűek voltak. Nemcsak az egyes városok parasztsága kereste önállóan követelései megvalósításának útját, hanem a politikai események változásával az egyes városokon belüli paraszti harc is különböző formákat öltött. Nem csoda, ha ezek az egymástól elszigetelt, megfelelő formákat kereső helyi jellegű mozgalmak gyakran a királytól várnak segítséget, mint a félegyházi pusztakeresők, vagy a reális társadalmi erőkre való támaszkodás mellett a messianizmus köntösét öltik magukra, mint a nagykőrösi vagy az 1866 nyarán 31 O. L. Vht. ein. 1866 - IVa — 7325. 36 Uo. 36 Uo.
