Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617

AZ 1868-AS ALFÖLDI PARASZTMOZGALOM 621 listájára s a hamis nevekre írott pénz és gabona is az övék maradt.10

Hasonló jelenségekkel találkozunk az inségi segélyek törlesztésénél is. Szegeden Farkas tanácsnokot bízták meg a törlesztési összegek kezelésével, de Farkas a beszedett pénzt magának tartotta meg, s a tanács másodszor is behajtotta a törlesztési díjakat.11 Az eddigiek mellett az alföldi szegényparasztság helyzetét megnehezítette, de egyúttal harckészségét fokozta az a körülmény, hogy míg az ország más területein a 48-as törvények legalább az úrbéreseket úgy-ahogy kielégítették, az Alföldön — ahol a differenciálódás már előrehaladottabb stádiumában volt — ezek semmit sem adtak. Az abszolutizmus viszonyai között a volt úrbéreseknek kevés földjük biztosabb megélhetést nyújtott, mint az alföldi nagytömegű agrárproletariátusnak a kisméretű bérmunka. Az 1868-as alföldi parasztmozgalom lényeges sajátossága, hogy az már fejlett kapitalista osztályviszonyokból bontakozott ki, s bár a nagybirtok országos méretű nyomasztó túlsúlya közvetett módon itt is hatott, benne mégis a mezővárosi agrárburzsoázia és agrárproletariátus ellentéte a döntő. Mivel azonban a munkásmozgalom Csak később bontakozott ki, s az alföldi sajátos mezőgazdasági fejlődés következtében kialakult agrárproletariátus még nem vehette át a munkásmozgalom antikapitalista célkitűzéseit s harci formáit, szükségszerű volt, hogy az országosan jelentkező úrbéri perekhez hasonló formát öltsön az agrárburzsoázia elleni szegényparaszti küzdelem.12 Az úrbéri perek vagy a hozzájuk hasonló formában jelentkező parasztmozgalmakat, így az Asztalos-mozgalmat sem lehet földosztó mozgalomnak nevezni. Ugyanakkor azonban az 1868-as alföldi parasztmozgalom nemcsak méreteiben, hatásában, hanem programjában is túlhaladta a korabeli parasztmozgalmakat. Nemcsak abban, hogy Magyarország függetlenségét, az országos és helyi közigazgatás, törvényhozás demokratizálását követelte s ezzel az egész magyar nép függetlenségi harcát erősítette, hanem abban is, hogy a földbirtokeloszlást — a korabeli parasztmozgalmak formájában — maximálisan demokratizálni akarta. Az alföldi mezőgazdasági fejlődés e sajátosságaival magyarázható, hogy miért itt voltak a legerősebbek a kiegyezésellenes parasztmozgalmak. Itt a fent vázolt úton, de mégiscsak szabadabb légkörben kialakult szegényparasztság a nemzeti függetlenség és földkérdésben nagy erőt tudott képviselni 1867 körül, amikor a polgári forradalom korszakának lezárása került napirendre. 10

K. Á. L. Keosk. Közgy. jkv. 1868. máj. 4. 17. sz. 11

Reizner János: Szeged története. Szeged, 1899. II. k. 246. 1. 12

Az alföldi parasztság felbomlásának előrehaladottságát 1. S. Sándor: i. m. 217. 1. Az 1869 — 70-es népszámlálás adatai alapján összeállított s itt közölt statisztikai táblázatok mutatják, hogy amíg az egész ország földműves népének 27,33%-a élt napszámosmunkából, addig Békés, Csanád, Csongrád és Pest megyékben ez az arány 44 — 45% körül mozgott. 8*