Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Pölöskei Ferenc: Az 1868-as alföldi parasztmozgalom 617
622 PÖLÖSKEI FERENC Az 7 866. évi alföldi parasztmozgalmak Az alábbiakban természetesen csak azoknak az alföldi városoknak a parasztmozgalmait vizsgáljuk meg, amelyekben a kiegyezés után meginduló Asztalos-mozgalom gyökeret vert.1 3 Szegeden az 1866-os porosz-osztrák háború s az emigráció tevékenységének hatására a függetlenségi mozgalom erősödött meg. A Klapka-légió katonáitól szinte naponta érkeztek levelek a városba s ezeknek tartalma futótűzként terjedt. Szeged királyi biztosa írta a helytartótanács elnökének ,,az illető szülők ily levelekből rokonaikat, szomszédaikat értesítvén, ezek által azok tartalma ismét tovább terjesztetik és így közhírré válik. . . s ezen levelek a kedélyeket folytonos izgatottság és várakozásban tartják".14 E levelek mellett Kossuth nevével megjelent és terjesztett kiáltványok is hozzájárultak a szegedi parasztság függetlenségi küzdelmének megerősödéséhez.1 5 A Királyi biztos bizalmas jelentései szerint a mozgalom gerincét a napszámosok és cselédek képezték, míg a gazdagparasztság s az értelmiség felsőbb rétege távoltartotta magát tőle, sőt Wöber királyi biztos segítségükben is bízott.16 Nyílt összeütközésre azonban nem került sor, a poroszok nem gondoltak komolyan Magyarország felszabadítására s még a magyarországi parasztmozgalmak nagyobbméretű kiszélesedése előtt békét kötöttek Ausztriával. Azután feloszlatták a magyar légió csapatait is. Annyit tettek csak értük, hogy a békepontok közé felvették szabad, bántódás nélküli „hazatérhetésüket".17 Gyakorlatilag azonban e szélnek eresztett csapatok tagjainak hazajöveteléről már nem gondoskodtak. Itthon a porosz segítségben csalódott hazaszállingózó katonák ellen szigorú elfogatási parancsokat adtak ki. Wöber 1866. október 13-án ezt írta Szeged polgármesteréhez : „Miután attól lehet tartani, hogy ezen legénység az ország határát felkeresvén, itt elszéledni és a közbiztonságot veszélyeztetni fogja . . ., felhívom uraságodat, hogy lehetőleg fel nem tűnő módon, a közbiztonság örve alatt azonnal szigorú intézkedéseket tenni szíveskedjék, miszerint minden kóborlót azonnal elfogattassanak."1 8 A továbbiakban arról szól az utasítás, hogy a légió tagjait a katonai parancsnokságoknak kell átadni. A magyar uralkodó körök azonban nemcsak azért üldözték a külföldről hazatérőket, és nemcsak azért féltek tőlük, hogy a 48 demokratikus befejezéséért küzdő nép élére állhatnak, hanem attól is tartottak, hogy rajtuk keresztül a különböző országok demokratikus és nemzeti mozgalmai kapcsolatot találhatnak a magyarországi függetlenségi mozgalommal. Wöber a polgármester figyelmét különösen az Olaszországból érkező utasokra hívta fel, „akik az olasz forradalmi párt botrányos céljait az ország belsejében... kívánják előmozdítani".1 9 A békekötés után Ausztria a magyar birtokos osztály segítségével nagyobb erővel fordult a porosz segítségben csalódott parasztmozgalmak ellen, elné-13 Az abszolutizmus időszakában, a parasztság helyzetével s mozgalmaival S. Sándor: i. m., Kossuth s az emigráció tevékenységével pedig Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849—1867 c., 1955-ben megjelent könyve részletesen foglalkozik. Itt e kérdések vizsgálatára nem térünk ki. " O. L. Vht. ein. 1866 — IVa - 6264. 15 O. L. Vht. ein. 1866 - IVa - 5348. 16 O. L. Vht. ein. 1866 - IVa - 4838. 17 O. L. Újkori Gyűjtemény. (Ú. Gy.) Emigrációs Ir. 1866. dec. 3. 71/1. 18 Sz. A. L. Ein. Ir. 1866. okt. 13. 241. sz. 19 Sz. A. L. Ein. Ir. 1866. jún. 22. 157. sz.
