Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
60 BARTA ISTV.ÍX öthetes elodázás megingatta az ügyben érdekelt százezres paraszttömegek anélkül is lagymatag bizalmát a kormány iránt, s a parasztság lelkesedését éppen olyan időpontban hűtötték le, amikor a rohamosan rosszra forduló katonai helyzet a védelmi erőfeszítések minden korábbit felülmúló felfokozását tette volna szükségessé. Erre pedig kevés volt az az ígéret, amellyel a kormány a képviselőház utolsó, május 31-i ülésén bejelentette, hogy a július elején összeülő országgyűlésen »a legelső ülésben kötelességének fogja tartani a többi törvényjavaslatok között különösen az úrbéri viszonyok megszüntetését és a kárpótlást illető törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni«.196 Nem, a reményeiben megcsalatkozott parasztság harci kedvének ellanyhulását ez az általánosságban mozgó ígéret még akkor sem tudta volna megakadályozni, ha beváltására július első napjaiban valóban sor is került volna. Erre pedig a körülmények alakulása következtében akkor sem került sor, jóllehet a törvényjavaslat akkorra már keresztülment a minisztertanácsi megvitatásokon is és az országgyűlés összeülésének időpontjára elnyerte végső formáját.19 7 Mit tartalmazott az úrbéri törvényjavaslat? A paraszti rétegek aktivitásának fokozása szempontjából persze nemcsak annak volt döntő jelentősége, hogy a jogos igények kielégítésére hivatott törvényjavaslatból mikor lesz törvény. Sőt, ennek csak abban az esetben tulajdoníthatunk fontosságot, ha eleve feltételezzük, hogy a törvényjavaslatban foglaltak valóban kielégítették volna a parasztság többségének várakozását. Hogy ez így volt-e, arra sajnos nem tudunk egyenes választ adni, mert a szóban forgó törvényjavaslatnak ez ideig sem kéziratos, sem nyomtatott példánya nem ismeretes. Pedig a végleges szöveg már a július 2-i ülés idején tárgyalásra készen állott, s annak is eléggé nagy a valószínűsége, hogy kinyomtatták. A képviselőház elnöke ugyanis az első szegedi ülésen, július 21-én bejelentette, hogy a minisztérium a szóban forgó törvényjavaslatot a kártalanítási törvényjavaslattal együtt benyújtotta, s »rendelés van téve az iránt, hogy ezen törvényjavaslatok tüstént nyomtatás alá adassanak«.198 A törvényjavaslat atyja, Vukovics is úgy beszél munkájáról, hogy az Szegeden nyomtatásban megjelent.19 9 Ennek ellenére gazdag levéltári 196 L. Közlöny jún. 2. sz. —A hivatalos lap ugyané számában megjelent újoncozási felhívás is azt igéri, hogy »a Pesten, júl. elején összeülendő országgyűlés a legelső tárgyak között mindjárt az úrbéri kárpótlás azonnal valósítását s a nem úrbéri természetű jobbágyviszonyok felszabadítását, ide értve a koresmáltatási monopoliumot, fogja elintézni«. A felhívás szerint az ezekről szóló törvényjavaslatokat a Pénzügy-, illetőleg a Igazságügyminisztérium már elkészítette. 197 Vukovics írja Emlékiratai-ban, hogy a kész javaslatot a minisztertanács Budán, Szemere elnöklete alatt vette tárgyalás alá ; a vitákra a minisztereken kívül még a főtörvényszékek vezetői : Perényi Zsigmond, Nagy Károly és Toperczer Ottó voltak meghíva (507. 1.). Az ülések úgy látszik, Kossuth nagyváradi tartózkodásának idején voltak, mert Szemere jún. 19-én ezt írta a Nagyváradon tartózkodó Kossuthnak : »Az úrbéri törvényt s kártalanítást átstudírozván, újra szerkezem és szerkeztetem, mivel már formája hibás volt. Legyen világos. Lényege iránt talán holnap este már . tanácskozhatunk.« (OHB 1849 : 8608. sz.) 198 L. Közlöny júl. 22. sz. 199 L. Vukovics emlékiratai, 507. 1. — E bizonyítékok alapján annyi kétségtelen, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlési gyakorlatnak megfelelően nyomdába adták, hogy a szokásos röpívek formájában a képviselők kezébe adhassák a tárgyalás előtt. Az a körülmény viszont, hogy ezideig a leggondosabb kutatás ellenére sem került elő
