Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
» A KORMÁNY PAB.ASZTPOLITIKÄ.TA 1849-BEN 61 gyűjteményeinkben ez ideig nem sikerült egyetlen olyan iratot vagy nyomtatványt sem találni, amely közvetlen kapcsolatban lehetett a nagyfontosságú törvényjavaslattal s így annak tartalmára sincsenek megbízható közvetlen adataink. Ilyenformán az úrbéri törvényjavaslat tartalmát illetően csak szórványos adatokra, valamint az előző év nyarán beadott és részben tárgyalásra is került hasonló rendeltetésű törvényjavaslatokból leszűrhető kombinációkra vagyunk utalva. A tényleges adatok valóban eléggé szórványosak. A már említett június 2-i újoncozási felhívás csak általánosságban ígérte .»a nem úrbéri természetű jobbágyviszonyok felszabadítását«, de szükségesnek tartotta külön is kiemelni a nép számára annyira fontos bormérési jog szabaddá tételét.20 0 Kossuth a csanádapácai dohánytermelő község lakosainak július 5-én egy panaszukra azt válaszolta, hogy ,,a kormány, óhajtván úgy az álladalmi, mint a magán földbirtokosok földjein letelepedett illynemű kertészek boldogságát s gyarapítását elősegélleni, a legközelebb összeülendő nemzetgyűlés elébe olly törvényjavaslatot terjesztend, minélfogva az illynemű dohánytermesztő haszonbérlők is az eddig általok haszonbérlett földeknek tulajdonosaivá válhassanak«.201 Fülepp Lipót Krassó megyei és határőrvidéki kormánybiztos július elején egy kiáltványban többek között azt ígérte a határőrvidéki népnek, hogy »egy-két hónap múlva a törvényhozó hatalom megszüntetni fogja országszerte a volt földesurak halászati és korcsmáltatási monopóliumát«.20 2 A képviselőház július 21-i ülésén az elnök azt jelentette be, hogy »a ministerium beadta a törvényjavaslatot a hűbéri viszonyok teljes megszüntetéséről, úgy a faizás, nádlás és legelő elkülönözéséről s a földesurak kármentesítése módjáról«.203 E szórványos adatokban csak halványan, de azért eléggé felismerhetően jelentkeznek azok a határvonalak, ameddig a kormány törvényjavaslatában foglalt engedmények terjedtek. Némileg világosabbá válik ez a kép Vukovics emlékiratainak előadása nyomán.20 4 Vukovics elmondja, hogy a törvényjavaslat szövegének első változatát Kossuth és Csányi Nagyváradon léte alatt — tehát a június 20-a körüli napokban — vitatták meg. Az elején még Kossuth is jelen volt, később azonban nélküle folytatták a vitákat. A bormérés joga, valamint a legelő és az erdő elkülönítése körül folytak az első sem kézirata, sem egyetlen nyomtatott példánya, megengedi azt a feltevést, hogy vagy ki sem nyomatták, vagy a kinyomtatott példányokat nem osztották szét addig, míg a törvényjavaslat tárgyalásának időpontját ki nem tűzték, s így azok együtt pusztultak el a kézirattal egyetemben. Erősíteni látszik ezt a feltevést ez a körülmény is, hogy az úrbéri törvényjavaslattal mindvégig együtt futó s kinyomtatásra is együtt került kártalanítási törvényjavaslatnak sem ismeretes egyetlen nyomtatott példánya sem. (Ezt a feltevést természetesen bármikor megdöntheti az a szerencsés eset, ha a szóbanforgó nyomtatványok időközben előkerülnének.) A kártalanítási törvényjavaslatnak egyébként fentmaradt egy kéziratos példánya Duschek pénzügyminiszter iratai között." (O. L. Duschek-iratok, 277. rakt. sz. Kiadva Beér J Csizmadia A.: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954. 874. s köv. 1.) 200 Közlöny jún. 2. sz. 201 OHB 8919/1849. sz. 202 Közlöny júl. 28. sz. 203 Uo. júl. 22. sz. 204 Vukovics többször idézett Emlékiratai-nak 1849 tavaszával és nyarával foglalkozó része hitelességben, adatai megbízhatóságában messze felülmúlja a szabadságharcról készült emlékiratok átlagának színvonalát. Ennek oka egyebek mellett az, hogy ezt a részt szerzője még 1849 őszén elkészítette.
