Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: Mezőgazdasági árutermelés és a parasztság helyzete Magyarországon a feudalizmus válságának elmélyülése idején 591

MEZŐGAZDASÁGI ÁRUTERMELÉS ÉS A PARASZTSÁG HELYZETE MAGYARORSZÁGON A FEUDALIZMUS VÁLSÁGÁNAK ELMÉLYÜLÉSE IDEJÉN* 1. A mezőgazdasági árutermelés a nemesi birtokon A dekonjunktúra hatalmas áreséssel járt a magyarországi terménypiacon is. 1816 és 1817-ben rossz termés és egyes helyeken, pl. Erdélyben éhinség is volt. Ezért a gabonaárak még 1817 és 1818-ban is magasak voltak. 1818-tól kezdődően azonban jó termések járták, viszont sem a belső, sem a nemzetközi gabonapiac felvevőképessége nem javult. A gabonaárak hanyatlottak (1814 : 158 garas pozsonyi mérőnként, 1818 : 148, 1822 : 85, 1826 : 60, 1827: 112, 1829 : 159, 1830: 119 garas). Mélypontjukra az első tőkés világgazdasági válság idején érkeztek el. Az 1810-es évek végén, amikor a gabonaárak már hanyatlásnak indultak, az angliai kereslet nyomán fellépő gyapjúkonjunktúra kedvező értékesítési lehetőségeket teremtett. A gyapjúárak Magyarországon is emelkedtek és némileg kárpótolták a birkanyájak tulajdonosait a gabonaeladási nehézségekért és a rossz árakért. A fellendülés azonban ezen a területen sem tartott sokáig. Az 1825. évi gazdasági válság nyomában a 20-as évek második felében a gyapjú ára is zuhanni kezdett (1818 : 120 Ft/q, 1822 : 94, 1826 : 67,5, 1827 : 62,5, 1828 : 60, 1829 : 70 Ft). Áz 1827-től kezdődő depresszió folyamán a gabonaárak valamelyest már emelkedtek, és 1830-tól az 1840-es évek közepéig a gyapjúárakkal együtt az akkori szint körül szilárdultak meg. (A gyapjúárak azonban csak 1829 óta kezdtek emelkedni.) Ezt a stabilizálódást az örökös tartományok piacának ekkorra állandósuló felvevőképessége tette lehetővé. A bécsi kormány vámpolitikájának és időnkénti kiviteli tilalmi intézkedéseinek segítségével az osztrák burzsoázia érdekében arra törekedett, hogy a magyarországi termények ne kerülhessenek külföldre. Ennek eredményeképpen az orosz gabona még Triesztben is olcsóbb volt a sok vámmal, rossz utak miatt nagy szállítási költségekkel terhelt magyarnál, amely pl. a genovai piacról teljesen ki is szorult. A gyarmati vámpolitika még csak * Az itt közölt tanulmány az 1790—1849-ig terjedő időszakot felölelő magyar történeti egyetemi tankönyv gazdaságtörténeti fejezeteiből készült. A feudalizmus válságának keletkezéséről, alapvonásairól, az ún. eredeti felhalmozás kezdetéről és általában véve az árutermelés fellendülésének korábbi szakaszairól, mindezzel kapcsolatban a kelet-európai fejlődés általános és a magyarországi viszonyok különös sajátosságairól, továbbá a korszak parasztmozgalmairól a tankönyv más, itt közlésre nem kerülő fejezeteiben van szó. Itt csupán az volt a cél, hogy a mezőgazdasági árutermelés és ezzel összefüggésben a parasztság helyzete a XIX. század második évtizedének utolsó éveitől, hozzávetőlegesen az 1818-tól 1848-ig terjedő időben felvázolást nyerjen.