Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
590 SZÉKELI" GYÖRGY A fentiek kétségtelenül mutatják, hogy a huszitizmus továbbélésének, ill. új jelentkezésének az eddigieknél jóval nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk az 1514. évi magyarországi parasztháború előtörténetében, lefolyásában és ideológiájában is. Ezzel tovább gazdagodnak a csehszlovák néppel egybefűző történelmi kapcsolataink : mai testvéri összefogásunk erősítői. A magyar nép hagyományaiban szeretettel és kegyelettel emlékezett meg az évszázados antifeudális harcok kiemelkedő katonáiról, prédikátorairól, egyszerű tömegeiről, a huszitákról. Erre mutat, hogy a magyar kálvinizmus korai feudalizálódása és a huszita előzmények elfelejtésére irányuló tevékenysége ellenére széles vidékeken megmaradt a huszita hagyomány, illetve ennek maradványai, ősi építészeti emlékek (elsősorban tiszavidéki és Szabolcs megyei protestáns templomok) huszita eredetűnek tartása,19 4 továbbá bizonyos eseményeknek, leleteknek ,,a csehek" idejére helyezése. Mindez elsősorban a szlovákiai cseh-testvérek küzdelmének színterein vagy annak közelében, továbbá az északkelet-tiszántúli felkelés területén, de egyebütt is szép számmal fordul elő. Szocialista nemzetté formálódó népünk most kialakuló újtípusú patriotizmusa az ősi haladó hagyományokat új életre kelti, szabadságharcos ós forradalmi hagyományainkat továbbfejleszti, most teszi teljessé a dolgozó nép határokon, nyelvi különbségeken felülemelkedő szolidaritását. Ezért különösen most fordulunk népünk huszita hagyományai felé is, amelyek magukban foglalják elődeinknek a csehszlovák, román és délszláv dolgozó tömegekkel vállvetve vívott harcait, s ezeken keresztül is egyszerre erősítik népünk nemzeti és internacionalista tudatát, a béketábor testvéri népeivel és a szabadságukért, a kizsákmányolás ellen küzdőkkel összefűző kapcsolatainkat. SZÉKELY GYÖRGY 104 pi Fol tin János: A zázty-i apátság. Eger, 1883, 124. 1. ; ifj. Kemény Lajos: A „husszita" templomokról. Archaeologiai Értesítő. 1894; Mitrovics Gyula: Egy pár adat S.—A.—Üjhely történetéhez. (Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez, 1897) ; Péter Mihály: Egy huszita-emlék Kis-Azarban, uo., 1897 ; Ifj. Berecz Károly: Vámosújfalu történeti vázlata. (Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez. 1912 máj. —aug.) ; Tóth Dezső: A hevesnagykunsági református egyházmegye múltja. II. k. Debrecen, é. n. 30. és 76. 1. ; Kiss Lajos: Nagyhalász. Ethnographia. 1954, 330. 1. — A hagyomány szerint a tiszaluci templom is cseh, huszita eredetű. Sereg József szíves közlése.
