Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
A HUSZITIZMUS ÉS A MAGYAR XÉP 589 a parasztok szabadulását hirdették minden pénztehertöl (census, exacciones, tributum) és hogy többé ne legyen az országban egyetlen pénzbehajtó (exactor) sem, s erről a népi követelésről szólt még 1426-ban Pelhrimovi Miklós táborita pap is. Klatovi Péternek az 1450-es években írt értekezése (Confessiones sectarum bohemicarum) szerint is a husziták a census eltörlését akarják. Bethinus pedig a Dózsa-parasztháború előzményeiről szólva a cseh husziták olyan magyarországi agitációjáról is említést tesz, amely a dézsma és mindennemű adó ellen irányult. Ezek a párhuzamok alapjában véve természetesen a XV. századi Csehország és a XVI. századeleji Magyarország fejlődésének párhuzamából következnek, mindamellett valószínűnek lászik, hogy a feledésbe teljesen nem merült táborita tanokat volt kézenfekvő feleleveníteni, ill. hogy 1514 plebejus-paraszti ideológiájának egy része huszita, illetve táborita eredetű.192 ' Volt-e azonban a huszita maradványok csehországi és magyarországi kapcsolatának közvetlenebb megnyilvánulása is, amely az osztályharchoz kapcsolódik ? Kardos Tibor a huszita kantilénákról írott tanulmányában több olasz forrást tárt fel az 1513. és 1514. évekből annak bizonyítására, hogy a cseh husziták erősen terjesztették eszméiket és a parasztok gondolatvilágához ügyesen alkalmazkodva felkelésre biztatták a népet Magyarországon. A csehországi és magyarországi népi szervezkedések összefüggésére is utalnak az olasz források. A velencei köztársaság római követe pedig olyan értesüléseket szerzett, hogy a cseh köznép tömegei is mint keresztesek Magyarország köznépével együtt üldözik Magyarország nemeseit. Ezt az adatcsoportot megerősíti egy korabeli csehnyelvű évkönyv feljegyzése a Dózsa-parasztháború cseh összefüggéseiről. E szerint Bakócz külföldön is meghirdette a kerçszteshadjàratot, összegyűlt egy csomó nép és tízezrekre rugó tömegben ment be Magyarországra. A király és magyar urak azonban békét kötöttek a törökökkel és kiadták a keresztesek útját, hogy vonuljanak haza. A keresztesek hiába kérték a püspököket és az urakat, hogy adjanak pénzt a visszatérésre, azok nem adtak. Dózsa ezekkel a keresztesekkel együtt harcolt az urak és a püspökök ellen. A parasztokkal szimpatizáló évkönyv a felkelt negyvenezer magyarországi parasztról szólva megállapítja, hogy a rajtuk elkövetett sérelmek és jogtalanságok miatt mentek harcba. Végül megfenyegeti az évkönyíró a csehországi urakat és püspököket is : rájuk is sor kerül, az ő nagy igazságtalanságuk miatt. Ez érthetővé teszi, hogy a cseh urak és városok maguk is sereget állítottak fel a magyarországi parasztháború elnyomására, valamint a cseh urak örömét a parasztháború bukásakor.193 192 Kecskés Tamás és Mészáros Lőrine felkelővezérek pénzbehajtók (questores) megölésére feljogosító levele Franki Vilmos: Adalékok az 1514-dik évi pórlázadás történetéhez. Századok. 1872. 440. 1. ; Dózsa megöl egy pénzbehajtót (exactor censuum) : Szerémi György emlékirata Magyarország romlásáról. Pest, 1857, 59.1. — Hus tanítása, M. J. Hus: Expositio Decalogi. (Václav Flajshans: Spisy M. Jana Husi. I. V Praze. 1903.) 32. 1. A táborita tanra Bíezovai Lőrinc krónikája (FRB. V.) 415, 438 és 457. 1. Pelhrimovi Miklós (Mikulás Biskupee) így foglalja össze a kiliasztikus népi követelést : ,,. . . rustici et censite non sunt obligati ad dandos suis dominis census vei alias quascunque exacciones . . ." Josef Macek: Tábor v husitském revolucním hnutí II., 72. 1. — Confessiones sectarum bohemicarum, teste Petro de Clatovia. Augustin Neumann : Öeské sekty ve století XIV. a XV. Píílohy, 39*. 1. — Kardos Tibor: Huszita-típusú kantilénáink, 87 — 88. 1. 193 Kardos Tibor: Huszita-típusú kantilénáink, 87 — 88. 1. ; Starí letopisové cestí od roku 1378 do 1527 (ed. Fr. Palacky, Praha, 1829) 359 — 360. 1., vö. Josef Koóí: Boje venkovského lidu v období temna. Praha, 1953, 14. 1. 6*
