Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
588 SZÉKELI" GYÖRGY királyok nyakát tapodják és e föld minden országa az övék lesz. „És a kiválasztottak tovább nem szenvednek üldöztetést, hanem megtorlást gyakorolnak."19 0 A felszabadító megtorlás e gondolata központi helyet foglalt el már a magyar huszita küzdelmek korában (ezért alkotják meg a bibliafordítás során a ,forbátl' = megtorol szót és fordítják oly sajátosan le Jóel 3. részének 14. versét. Igen jellemző ez a fordítási sajátosság : a latin szöveg ,,Populi populi in valle concisionis : quia iuxta est dies Domini in valle concisíonis", fordítása a Károli Gáspár-fék szövegben : „Tömegek, tömegek! az ítélet völgyében! Mert közel van az Úrnak napja az ítélet völgyében!" Károli a gyilkolás, öldöklés helyett mindkét helyen az isteni ítéletet állítja a szövegbe, így tompítva az eredeti szöveg élességét. A huszita biblia viszont az osztályharcnak megfelelően eltérő szavakkal adja az eredetinél élesebb, forradalmasító szöveget : „Megsokasolt ő gonoszságok a népek öldökleteinek völgyében, mert közel Úrnak napja a válasznak völgyében." Kardos Tibor már rámutatott arra, hogy ez a ,válasz' a megtorlást jelenti, ezt még kiegészíthetjük. Ugyanazon kifejezésnek ilyen ellentétpárként való fordítása, ahol se egyik, se másik szó nem felel meg pontosan az eredeti szövegnek — ráadásul a 13. vers végső mondata (Károlinál : „Mert megsokasult az ő gonoszságuk!") is beleolvad — világosan mutatja, miképpen értelmezték, használták fel a bibliafordítók a prófétai szöveget : az ellentétpár első eleme a népek öldöklése, erre jön a válasz! Félreérthetetlen, hogy ezt a választ is maguk a tömegek, a nép adja meg. Ez a gondolatmenet tökéletesen megfelel a „világfordulat" előbb említett cseh népi elképzelésének. Ezek után a hazai előzmények után majd ilyen kiliasztikus nézetekkel találkozunk Dózsa és Mészáros Lőrinc eszmevilágában is.191 Közben 1456-ban is a keresztes sereg antifeudális, kiliasztikus vonásai a huszitizmushoz kapcsolódtak. Mészáros Lőrinc a népi kereszteshad feloszlatásának elutasításában közvetlenül meríthetett továbbá a magyar husziták egyik tételéből : „az isten népét kiközösítő főpapok az ördög és az Antikrisztus részei" (Marchiai Jakab összeállítása, 38). Éppígy a jogtalannak tekintett pénzterhek elleni küzdelme és az általa pénzbehajtók (questores) megölésére (ezek ,,. . .velint vi exigere... pecuníam iniuste. . ." írja Mészáros) kiadott feljogosítás is egybeesik a táborita tanítással. Már Hus János „Expositio Decalogi" c. munkájában tolvajoknak minősítette azokat a földesurakat, akik tartozatlan pénzterheket csikarnak ki alattvalóiktól (,,. . .exacciones indebitas. . .extorquent"). Ez a tanítás könnyen népi ellenállásra vezethetett. A táborita prédikátorok már 1420-ban 190 „exercitus a deo per totum mondum missus" . . . „ad faciendum vindietam et piagas in naciones adversariorum legis Christi" Bfezovai Lőrinctől idézi és jelentőségét méltatja Josef Macek: Tábor v husitském revolucním hnutí. II., 63. 1. Jellemző a kettős értelmű ,vindicte' használata : felszabadítást, megmentést, valamint bosszút, büntetést egyaránt jelent. Sőt már az antik latinságban a ,vindicta' egyik értelme közvetlenül kapcsolódik az elnyomottak felszabadulásához : a rabszolgafelszabadítás eljárásánál alkalmazott pálca neve volt. Vö. Marton Géza : A római magánjog elemeinek tankönyve. Debrecen, 1943. 53, 97. 1. A bosszú, megtorlás világosan egybeforr a felszabadulással a táborita kiliasztikus tanítás további részében, amit Bfezovai Lőrinc így tartott fenn : „. . . filii dei calcabunt colla regum et omnia régna sub coelo dabuntur eis. Sapientie 7. Et electi non ulterius patientur persecutionem sed reddent retributionem." Bfezovai Lőrinc krónikája (FRB. V.) 415. 1. 191 A ,forbátl' értelmére Simonyi Zsigmond: Nyelvtörténeti közlések. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. 1884, 201. 1. — Kardos Tibor: Huszita biblia, 151, 168. 1.
