Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Barta István:A kormány parasztpolitikája l849-ben;II. 4
A KORMÁN"Г PARASZTPOLITIKXTA 1S49-BEN. 5 gének megfogalmazásával és zárt ülésekbeni megvitatásával teltek el.52 Kossuth ilyen méretű elfoglaltsága mellett félő volt, hogy az úrbéri rendelet ügye még hosszú ideig nem jut dűlőre. Ebben az időpontban történt, hogy a közvetlenül ekkor Debrecenbe érkezett Nagy József személyesen fordult Nyáry Pálhoz és sürgette nála a rendelet kibocsátását. Sürgetésére Nyáry magához kérte az egész iratanyagot, benne Nagy József jelentéseit és Nagy Károly új javaslatát, átolvasta és haladéktalanul írásban közölte Nagy Károllyal azt a meggyőződését, hogy »az egyes panaszokat, miután beadattak, mellőzni nem lehet ugyan, de irántok intézkedni kormányilag csak annyit kell, hogy a status quo a törvényhozás. rendelkezéséig fenntartassák«. A kérdések megnyugtató megoldására Nyáry — nyilván Nagy József tájékoztatása által is ösztönözve — csak a törvényhozás mielőbbi intézkedését tartotta alkalmasnak. »A törvényhozásnak azonban — folytatta Nagy Károlynak írt levelét — mellőzhetlen kötelessége minden illy nemű bajokat, egy a hűbéri viszonyokat minden alakban egyszerre megszüntető törvénnyel megsemmiteni. Az e részbeni törvényjavallat mindjárt a hongyülés elején beadatott. Ezt csak tárgyalni kell, legfeljebb egy párt hét múlva kész az egész. Itt radical cura kell, félszabály mit sem használ, sőt árt.«53 A politikailag jobbra tolódó Nyáry Pál tehát a parasztkérdésben kitart korábbi radikális álláspont ja mellett s azzal, hogy a baloldal előző nyári javaslatai alapján kívánja a kérdés azonnali törvényes rendezését,53 " kétségtelenül a legradikálisabb álláspontot foglalja el a kérdés kapcsán véleményt nyilvánító valamennyi személy között. Nem magától értetődő ez a magatartás különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Nyáry, mint a Honvédelmi Bizottmány helyettes elnöke és Kossuth mellett legbefolyásosabb tagja, a téli hónapok folyamán kétségtelenül osztozott Kossuthtal a felelősségben i 52 A Függetlenségi Nyilatkozat keletkezésének körülményeire s Kossuth akkor elfoglaltságára 1. а КОМ XIV. kötetében a nyilatkozat szövegéhez fűzött, Révész Imre kutatásain alapuló magyarázatokat (894. s köv. 1.). 53 Nyáry ismertetett s. k. levele a többször idézett ОН В 5194/1849. sz. iratcsomóban van. Keltezetlen, megcímezve sines, a hiányzó adatok azonban a levélhez fűzött utóiratból kikövetkeztethetők. Az utóirat így szól : »Tévedésből hozzám küldetvén 5594. és 95. számok alatt két olly folyamodvány, mellv tartalmánál fogva az Igazságügyet illeti, azokat is ide csatolom.« Ebből az utóiratból kiolvasható az, hogy Nyárv levele kísérőirat volt az Igazságügyminisztériumnak visszaküldött úrbéri iratcsomóhoz. A levél keltét a két, tévedésből Nyáryhoz küldött akta segít meghatározni. A Honvédelmi Bizottmány iktatókönyvében az 5594. sz. alatt Szamosújlak község, 5595. sz. alatt pedig Karácsony István és Szeles András gyugyi (Szatmár m.) parasztok úrbéri panasza van iktatva ; a két irat beérkezésének időpontja nincs bejegyezve, mindkettőnél szerepel azonban a megjegyzés, hogy ápr. 16-án rövid úton Nyáry Pálhoz tették át őket. Ezek szerint Nyáry levele legkorábban ápr. 16-án kelhetett, de nem is sokkal később, mert a rendelet ápr. 19-i végleges elkészüléséig az iratokkal még sok minden történt. Nagy József és Nyáry találkozása csak feltevés, kézenfekvő azonban, hogy a rendelet sürgetésére Debrecenbe jött Nagy József Kossuth rendkívüli elfoglaltsága miatt elsősorban Nyárvval tárgyalt, akihez baráti kapcsolatok fűzték. Csak az ő megjelenése indíthatta Nyáryt arra, hogy a több napja fekvő iratokat magához kérje. Nagy József maga is mondja Emlékjegyzetei-ben, hogy Kossuthhoz csak a Függetlenségi Nyilatkozat elkészülte után tudott bejutni. (174. 1.) 53a Bizonyíték erre nemcsak levelének »a hűbéri viszonyokat minden alakban egyszerre megszüntető törvényt" sürgető mondata és a »radical cura« emlegetése — a kormány szeptemberi törvényjavaslatát ilyennek aligha lehetett volna tekinteni —,. hanem az is, hogy Nyáry kifejezetten a »hongyűlés elején« beadott törvényjavaslatról beszél. A radikálisok ugyanis augusztus első napjaiban nyújtották be javaslataikat, Deák pedig a magáéval csak szeptember közepén készült el.
