Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556

A HTSZITIZMRS ÉS A MAGTAB NÉP 583 A délvidéki tömegek aktív részvétele a török hódítók elleni harcban nem csökkentette az ellentéteket a nép és az egyház között. Az antifeudális tömegek megmozdulásának egyik példája, hogy Újlakon 1451-ben a ferencrendieket a lakosság nem tűrte tovább meg botrányos életmódjuk miatt — s 1460-ban ismét patarénok szerepelnek Újlak körül. Ezt a nyomást mutatja a korábban a ferences obszerváns rendből kilépett újlaki plébános magatartása, aki fellépett a belgrádi csata után meghalt Kapisztrán holttestével űzött ferences „csodatételek" ellen és leleplezte, hogy a szerzetesek kereskedést űznek (nundinari) a holttesttel.179 A hazai népi felkelők sorait 1456-ban kiegészítő külföldi (osztrák, sziléziai, lengyel) önkéntesek szeme előtt is ott lebegtek az antifeudális célok, amikor a török elleni harcokra siettek ; népi prédikátorok terjesztették ezt a szegények közt. A külföldi keresztesek éppúgy a kézművesek, parasztok és szegényebb tanulók közül kerültek ki, mint a magyarországiak. Jellemző egy krónikás feljegyzés (a „Cseh krónika" Líebental-féle kézirata), amely szerint a német keresztesek csapata nem volt annyira felfegyverzett, mint hívő ; a népi elemek ragadtak fegyvert, hogy elnyerjék az örök élet jutalmát, a dolgok állásával elégedett gazdagok otthon maradtak. Michael Beheim azt vetette a német uralkodó osztály tagjainak szemére, hogy katonai kötelességüket nem teljesítve azt „kovácsokra, szabókra, szűcsökre és parasztokra bízzák". A fegyvertfogó külföldiek körében is élhetett az a hiedelem, amelynek egy másik krónika ad hangot : az 1456-ban feltűnt üstökös azt jelentené, hogy a hatalmasok lesüllyednek és az alsóbbak felemelkednek. Világosan utal Aeneas Sylvius is arra, hogy a népi keresztesek itt a földön kívánták a Iciliasztikus eszmék isteni birodalmát létrehozni : „A hatalmasok megelégedve a dolgok jelenlegi állapotával, Krisztus eljövendő országát legfeljebb haláluk óráján keresik, a hiszékeny szegénység könnyen engedelmeskedett a prédikátoroknak." (Europae status.)180 Ezekben az évtizedekben azonban a huszitizmus közvetlenül osztályharcos jellege sem mosódott el. A cseh-testvérek a XV. század derekán sem szigetelődtek még el a helyi lakosságtól, természetszerűen elsősorban a szlovák 179

„. . . incole & habitatores'. oci & partium earumd. dictos fratres veluti reprobos in prefata domo amplius moram facere, pati, aut tollerare non possunt." Koller, i. m., III. 393 — 394. 1. és Lukcsics: XV. századi pápák oki. II. 1230. sz. ; patarénokra 1. Koller, i. m., III. 316. 1. — Georg Voigt: Johannes von Capistrano, ein Heiliger des fünfzehnten Jahrhunderts. Historische Zeitschrift. X. 1863, 86. 1. 180

Lengyel keresztesekre : Viti Arenpeckii . . . Chronicon Austriacum (H. Pez: Script. Rerum Austriacarum. T. I. Lipsiae, 1721), 1263. hasáb. Sziléziai keresztesekre H. Wendt: Schlesien u. d. Orient, 66. 1. — Liebentals Handschrift der Böhmischen Chronik. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. XV. Ergänzungsband. 1947, Innsbruck), 198. 1. ; Bleyer Jakab: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából. Századok, 1902. 135—136. 1.; F. v. Bezold: Die „armen Leute" und die deutsehe Literatur des späteren Mittelalters. Historische Zeitschrift, 41. k., München, 1879. 22 — 23. 1. ; Aeneae Piccolominei Senensis card.: Europae status (Freher : GRS. II.), 51 — 52. 1. — Egyéb adatok a hazai és külföldi csapatok népi jellegére Viti Arenpeckii, i. m. 1263, 1265. hasáb ; németországi keresztesek és bécsi diákok, A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 471. 1. ; G. Voigt: Johannes von Capistrano, 78. 1. ; Fraknói: Carvajal, 33. 1. ; Bleyer, i. m., 134. 1. ; „cives et artesani pauperes" Thomas Ebendorfer: Chronica regum Romanorum, i. h., 160. 1. ; Elekes Lajos: Hunyadi, 443 — 445. 1. ; Elekes Lajos: A magyar nép szövetségesei és ellenségei a török hódítókkal vívott harcban, 25. 1.; J. Aschbach: •Geschichte der Wiener Universität, 225 — 226. 1.