Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
A HTSZITIZMRS ÉS A MAGTAB NÉP 581 szekerészek tervszerű együttműködésére, huszita-típusú támadó szekérsorok harcbavetésére. Hunyadi János 1443-ban táborita harci szekereket és tűzfegyvereket gyártatott Brassóban egy táborita harcos útmutatása alapján. Ez annál fontosabb körülmény hadművészetünk, haditechnikánk fejlődésében, mivel még Ulászló király 1443. évi balkáni felszabadító hadjáratában sem akartak a magyar urak a szekerekkel harcolni, hanem a nyílt mezőn. Hunyadi tehát huszita példára tért el a hagyományos lovagi (nehézlovas) harcmodortól, amely a török hódítókkal szemben csődöt mondott. A zömükben a husziták közül kikerülő cseh harcosok szerepének jelentőségét az új fegyverek, hadászat és harcászat elterjesztésében csak új marxista történetírásunk volt képes felismerni. Joggal állapítja meg Elekes Lajos, hogy Hunyadi János törökverő hadainak fő ütőerejét ,,már huszita módon iskolázott, korszerűen felszerelt és fegyvernemekre tagolt hivatásos katonák, nagyrészt cseh... zsoldosok alkották".17 2 A cseh zsoldosok a huszita ideológia osztályharcos tartalmától egyre inkább eltávolodtak, s a nép harcának támogatásától egyre inkább elszakadtak. Jiskrának Habsburg-szolgálatba süllyedt s a cseh-testvérekkel is szembeforduló embereitől eltérően azonban továbbra is áthatotta őket két huszita gondolat : a német császársággal szemben a nemzeti államért vívott harc s a hódító török gyűlölete. Már 1457 augusztusában három cseh csapatvezér állt harcosaival a Habsburg-párt ellen küzdő Szilágyi Mihály szolgálatába. így csehek is voltak minden bizonnyal azon hétezer zsoldos gyalogos között, akik Szilágyi Mihály seregében Pesten állomásozva, 1458-ban nagy szerepet játszottak Hunyadi Mátyás trónrakerülésében.173 A huszitizmusra nagyobb figyelmet kell fordítanunk a törökellenes ideológia alkotóelemei szempontjából, hiszen a huszitizmus élő és szélesen ható erő volt az 1440—50-es évek Magyarországában. A huszitizmus és a XVI. századeleji népi mozgalmak közös vonása — egyebek mellett — az osztályharc és a török elleni küzdelem összeforrása is. Már a huszitizmust megelőző csehországi eretnekség egyik XIV. századi dalában felróják a feudális uraknak, hogy a pogányok elleni támadás helyett a keresztényeket öldöklik. Még Hus életében a wiclifitáknak nevezett husziták katolikus ellenfeleiket Mahomet pártjának gúnyolták. Ilyen összefüggésekből is megérthető a cseh és szlovákiai husziták, majd a cseh-testvérek viszonya a török elleni harcokhoz. Már 1437-ben — amikor a zsoldossá válás még csak kezdetén állott — van adatunk arra, hogy a táboriták egy kapitánya tizenkét hajót megtöltő táborita csapataival együtt Belgrád alá készült.17 4 172 Elekes Lajos: Hunyadi. Bpest, 1952. 162-163, 165, 189. 1.; Kardos Tibor: A huszita mozgalmak. Századok, 1950. 137. 1. ; Kovács Endre: Magyar-cseh történelmi kapcsolatok. Bpest, 1952. 109 — 110. 1.; Elekes Lajos: A magyar nép szövetségesei és ellenségei a török hódítókkal vívott harcban. Magyar Történész Kongresszus 1953. június 6—13. Bpest, 1954. 23. 1. 173 A szlovákiai cseh-testvérek jellemzésére 1. Székely Gy. : A huszitizmus visszhangja Magyarország népeiben. MTA Társ.-Tört. Oszt. Közi. V. k. 1 — 4. sz. Bpest, 1954. 149. 1., vezetőjükre, Axamitra részletes jellemzést ad Aeneae Piccolominei Senensis card. : Europae status. (Freher : GRS. II.) 41. 1. ; a Jiskra-párt és Axamit ellentéteire 1. Iványi: Bártfa lt. I. 585, 586, 694. sz. — Csehek és Szilágyi kapcsolata : Iványi: Bártfa lt. I. 972. sz., Szilágyinak Axamittal is létrejött kapcsolatára uo. 990. sz. — Aeneae Piccolominei id. т., 41. 1., Salamon: Budapest története. II. 579. 1. 174 Vö. Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig. Bpest, 1952. 3 — 4, 7 — 12. 1. — Kardos Tibor: Huszita-típusú kanti-
