Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
580 SZÉKELI" GYÖRGY ha nem fenyegetik szörnyen a magyar néptömeget (popularis Hungarícae gentis tumultus), ha a szokott órában és helyen viszik vesztőhelyre Hunyadi Lászlót, „a nép (plebejae conditionis manus) kiragadta volna őt a halál torkából. Mert a városba a szőlők művelésére nagy számban gyűltek össze, akik igen kedvelték őt. ..". Mindenesetre néhány nappal később a városban azt beszélték a zúgolódó köznép körében, hogy az ország fejét ütötték le. Ezért a férfiakat és nőket egyaránt élet- és jószágvesztéssel fenyegették, ha a kivégzés ellen beszélnének. De a tömegek erejét csak átmenetileg lehetett elfojtani. 1458-ban a királyválasztás idején Pesten huszitatípusú alkalmi dalokat (kantilénákat) szereztek — feltehetően a néphez közelálló iskolamesterek — és megtanították rájuk a magyar iskolásokat, hogy azok dalával tömegnyomást gyakoroljanak a választó országgyűlésre Hunyadi Mátyás érdekében. Ennek a mozgósító eszköznek ís számottevő része volt Mátyás király megválasztásában. 17 0 Sőt a szőlőműves plebejusok még Hunyadi Mátyás alatt is mintegy népi közvéleményt fejeztek ki, véleményükről Heltai Gáspár szerint a király tudni kívánt : „Paraszti selejt ruhába öltözvén ő maga másodmagával kiorozkodik vala udvarából és mindeneket ő maga akarva szömével meglátni, Budán a kapások közzé állott, és úgy akarta meghallani, mit szól a község felöle, és minémű ítéletet teszen az ő királyi birodalma felől."11 1 Ezek a mozzanatok is fényt vetnek a magyar huszitizmus ideológiájának, kultúrafejlesztő hatásának erejére, politikai kihatásaira. w 8. A huszitizmus utórezgései és íelújulása a magyar népbon A huszita fegyveres alakulatok 1434 után zsoldossá váló része is pozitív szerepet játszott a hazai fejlődésben, legalábbis a hadművészet és haditechnika haladó vonásainak elterjesztésében. Hunyadi János csehországi útja mind az akkor legfejlettebb hadművészetnek, mind a paraszt-plebejus elemek harci értékének megismerése szempontjából ide kapcsolódik. Ugyanebben a tekintetben nemcsak a Szlovákia területén küzdő cseh-testvérek szerepe figyelemreméltó, hanem a Hunyadi János és halála után Szilágyi Mihály szolgálatába álló zsoldos cseh gyalogság, szekerészek és tüzérség szerepe is. Már a Sehábeddin beglerbég támadásának győzelmesen ellenálló Hunyadi-sereg nagyrészt szekérsorok bekerítő mozdulatával, tüzes nyilakkal érte el sikerét. Ez volt magyar részről az első példa lovasok, lövészek, 170 A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. 471. 1. — Viti Arenpeckii . . . Chronicon Austriacum (H. Pez : Scriptores Rerum Austriacarum. I. Lipsiae, 1721) 1267. hasáb; J. de Thwrócz Chron. Hung. (Schwandtner I.) 461-462, 468. 1. : Petri Ranzani . . . Epitome Rerum Ungaricarum (Schwandtner I.) 656 — 657. 1. ; Or. Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon II. Pest, 1852. 516 — 517. 1., III. Pest, 1853. 30 — 31. 1. ; Kardos Tibor: A huszita mozgalmak. Századok, 1950. 141 — 142, 148—149. 1. ; Kardos Tibor: Huszita-típusú kantilónáink, 82 — 83. 1. — Hogy az iskolásoknak ós gyermekeknek milyen jelentőségük volt a kantilénák terjesztésében, arra fényt vet cseh viszonylatban Nejedly id. munkája (Irodalçmtudomânyi Értesítő, 1954 febr.) főleg 172. és 182. 1. A cseh kantilénák éneklői „parvuii" Brezovai Lőrinc krónikája FRB. V. 389. 1., „discipuli" Chronicon Procopii notarii Pragensis. (Höfler, F. R. A. Script. II/I.) 71. 1., „cum pueris" éneklés Anonymi inveetica contra Husitas (uo.) 622. 1. 171 Kardos Tibor: A „trufa". Egy régi magyar irodalmi műfaj jellege és európai összefüggései. Bpest, 1955. Klny. a Filológiai Közlönyből. 135. 1. (Kiemelés tőlem — Sz. Gy.)
