Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556
A HTSZITIZMRS ÉS A MAGTAB NÉP 575 személye kapcsolja egybe a budai, óbudai és pesti polgárság több vonalon folyó (többek közt az egyházi birtok ellen irányuló) küzdelmét.15 8 Fontos kérdés a bíró személye is. A felkelés a szokásos szentgyörgynapi bíró választás után következett be. A források szerint az 1439/40. évre Farkas László (Dédi Farkas Péter fia) volt a bíró, magyar ember. (Német nyelvű forrásokban is Farcuslasla, Ffarkas Lasla, Farkas Lasslab.) A kortárs Chiphenwerger is őt említi már a felkeléssel kapcsolatban bíróként. Albert 1439. június 15-i levele is csak a „budai városbirót" említi, mint Ötvös János kivégeztetőjét, nem mondja, hogy az német volna. Mindez más megvilágításba helyezi a bíróválasztás körüli küzdelmet is, amit Thuróczi fő kérdésként állít elénk. Ki volt Farkas László, melyik réteget képviselte? A német patríciátussal együttműködő magyar feudalizálódott polgári vagy inkább városlakó és pénzüzletekkel is foglalkozó nemesi elemek egyike volt ő („egregius" címét is többször említik), P^sztergom megyei birtokok ura. 1439-ben nemcsak Buda bírája, hanem harmincadispán is. Megelőzően a cseh husziták elleni harcokban is résztvett több alkalommal, mint Albert oklevele tanúsítja. Bíróvá választásával a németellenes (lényegében a patríciusok ellen irányuló) hangulatot kívánhatták leszerelni, egyben a népi megmozdulások visszaverését előkészíteni — magyar létére vészelhárító szerepet vállalt a többségében magyar elégedetlen tömeg ellen.159 Ötvös János és Farkas László szerepe maga is mutatja, hogy 1436/39-ben is sokkal differenciáltabbak az ellentétek Budán, mint azt az eddigi irodalom jellemezte. Nem tarthatjuk pontosnak Szűcs Jenő megfogalmazását sem : „A német-magyar ellentét tartalma kiszélesedik a húszas-harmincas években s most már a patrícius-kézműves középpolgári ellentéten túl egyre inkább a német tőke és a város legszegényebb magyar plebejusainak, a széles külvárosi tömegeknek ellentétévé válik."160 Ez az etnikai leegyszerűsítés ugyanis nem felel meg a sokkal összetettebb, bonyolultabb történeti valóságnak. 158 Heltai Gáspár, i. m„ 77. lap hátoldalán; Dl. 12990. 159 Nemesember városi bíróvá tételét valószínűsíti Kolozsvár esete is, ahol a felkelés után Olasz Sebestyén nemes került a város élére. Makkai László: Társadalom és nemzetiség a középkori Kolozsváron. Kolozsvár, 1943. 47 — 49. 1. — Farkas Lászlót már a felkelés idején budai bírónak látja H. Heidenwolf : Die Entführung der ungarischen Krone im Jahre 1440 und ihre Folgen. Wien, 1906. 12. 1. Közvetlen adatunk nincs arra, hogy Farkas Lászlót a szentgyörgynapi időpontban választották-e bíróvá. De a bírák általában csak utóbb bukkannak fel az oklevelekben. Emellett feltűnő, hogy míg a századelej i bíró választási harcokra és különleges bíróváltozásokra aránylag sok adatunk van, itt ilyen adatok nincsenek. Ezért is feltételezem a rendes időben történő funkcióbalépését. — Oklevélben 1439. aug. 15. bukkan fel mint budai bíró és harmincadispán, Házi: Sopron, I. 3. 222. sz., a soproni polgárokkal való ellentétére 1. még Házi: Sopron, I. 3. 229, 232. sz. Farkas László budai bíró 1440-ben Salamon Ferenc: Budapest története. II. 366. 1. és III. Bpest, 1885. 334. 1. — 1442-i szereplését 1. alább. - 1448 Buda város oklevele arról emlékezik meg, hogy „egregius Ladislaus Farkas conciuis noster" a nádortól zálogban bírja Simontornya várát. Dl. 14205. ,— 1453 Farkas László budai lakos („in ciuitate Budensi residens") Pest megyei birtokon hatalmaskodott (Haraszti birtokon) Dl. 14670, vö. B. Szabó: Pest megye, 787, 793. sz. — 1456 a budai lakos Farkas László mint csepelszigeti ispán („egregius Ladislaus farkas in habitator huius ciuitatis nostre Budensis comes Insule nostre Chepel") kap királyi adományt, még Erzsébet királynőtől zálogba vett királyi birtokokról való lemondása fejében Dl. 15043. — Farkas László 1457-ben mint tekintélyes ember halt meg, Birk, i. m., 233. 1., Salamon: Budapest története. II. 384. 1. Özvegye mint budai polgár özvegye : „prouida domina relicta condam Ladislai Farkas ciuis ciuitatis Budensis (nostre Budensis)" szerepel még ez évben a budai káptalan és a király oklevelében Dl. 15043. 160 Szűcs Jenő, i. m„ 287. 1.
