Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556

A HTSZITIZMRS ÉS A MAGTAB NÉP 571 7. A budai mozgalmak Az 1437—38. évi magyar—román felkelés leverése után még egy megmozdulás következett be, amely több vonatkozásban a huszitizmushoz kapcsolódik : a budai plebejus felkelés. Az ország fővárosában ekkor a városi osztályharcot a patríciusok és céhmesterek harca jellemzi, a plebejusok küzdelme általában még nem önállósodott, hanem a céhmesterekét támogatta. Ez időben Buda lakossága Molnár Erik becslése szerint 8000 lehetett, s hozzávéve Pestet és Óbudát, az egész főváros népességét 12 ezer főre teszi. A fővárosban a gazdag városi patriciusok és a céhmesterek küzdelme — hasonlóan Prága városához — most már bizonyos nemzetiségi jelleget öltött. Az 1421-es állapotot tükröző budai joggyűjtemény szerint bírónak legalább hat éven át tanácstag, négy nagyszülőig visszamenően német származású ember választható csak meg, ami nem az olasz kereskedők, hanem a magyar kézművesek ellen irányuló rendelkezés volt. Egy 1439 legelején Budán járt spanyol utazó, Tafur a nemzetiségi ellentétet nem említi, bár felfigyel Buda fejlettségére (a legjobb városnak tartotta Magyarországon, sok kézművessel). De már az 1433-ban Budán és Pesten járt francia Bertrandon de la Broquière kiemelte, hogy Budán a város kormányzatát, a bíráskodást, kereskedelmet és több iparágat német patriciusok tartják kezükben (a szabó, ács, kőműves, aranyműves szakmákat említi itt clZclZ cl vezetőréteg az udvari vásárlóközönségen és építkezéseken gazdagodhatott tovább).15

1 A fejlődő ipar magyar mesterei egyre több iparágat képviseltek : találunk pl. magyar halász és halárus céhtagot, pintért, gombost, ötvösöket, patikusokat, íjgyártót, szűcsöt, tímárt, teknőst, vargát, kalmárt. A magyar kézművesek és a patriciátus között szakadatlanul folyt a harc. A mesterek a század eleje óta kísérleteket tettek a hatalom megszerzésére, vagy legalább megosztására. A háttérben azonban a zömükben magyar zsellérek (teher- és vízhordók, napszámos építőmunkások, pásztorok) és a városba költöző napszámos szőlőmunkás parasztok egyre élesebben mozgolódtak. Ez utóbbi rétegeknek városi polgárjoguk sem volt. A Budai Jogkönyv (állami és városi rendelkezésekből összeállított, a patriciátus jogigényeit tükröző joggyűjtemény) rendelkezéseivel utal az osztályharc különböző területeire, többek között a városi lakosság ellenállására az egyházi jövedelmek szedésével szemben, valamint a máglyahalál kimondásával az eretnekség terjedésére is. Ez utóbbi a huszitizmusból közvetlenül is táplálkozott.15

2 Hus János közvetlen munkatársa, Prágai Jeromos magister 1410-ben Budán járt és nagycsütörtöki (márc. 20.), az egyházi és világi hatalom állapotáról tartott beszédében (collacio... de statibus clericalis et secularis potes-151

Molnár Erik: A magyar társadalom története. II. 130—131. 1., vö. Szűcs Jenő, i. m., 43. 1. — A bíró választási jogra Szűcs Jenő, i. m.,274, 282.1. — Kropf Lajos: Régi utazók Magyarországon. Századok, 1907. 928. 1. ; Hatvani Mihály : Brüsseli Okmt. IV. k. 310—312. 1. Vö. Salamon: Budapest története. II. 360. 1. — A Zsigmond korára eső jelentős budai és pesti építkezésekre Oerö: A budai várpalota rövid építéstörténete. Az MTA II. Osztályának Közleményei, 3. sorozat, II. k. 1. sz. Bpest, 1951. 54 — 56. 1. 152

Magyar iparosok : B. Szabó: Pest megye 647. sz., Zsigmondkori Okit. I. 648. sz., II. 1405. máj. 8., Dl. 8865, 8948, 9766, 12990 ; vö. Szűcs Jenő, i. m., 70. 1. -Andreas Michnay—Paul Lichner: Ófner Stadtrecht von 1244—1421. Pressburg, 1845. 152. 1. 5 Századok