Századok – 1956

TANULMÁNYOK - Székely György: A huszitizmus és a magyar nép - 556

572 SZÉKELI" GYÖRGY tatis), Zsigmond király és több püspök, valamint nagyurak előtt védelmezte a huszita tanokat. Ez a beszéd támadta a klérust, jogállása és szabadságai csökkentését követelte, s azt hirdette, hogy az összes világi uralkodókat megilleti az egyház kormányzásának joga. Ezért Zsigmond nyomban rosszallását fejezte ki, majd elfogatta, az esztergomi érsek fogságába vetették, amelyből egyelőre 15 nap után szabadulni tudott. Az országot természetesen el kellett hagynia. Utána Bécsben is egyházi bíróság lépett fel ellene, többek közt budai beszéde miatt. Elfogták, de el tudott menekülni Morvaországba. Az egyházi bíró kiközösítette Prágai Jeromost. Ezt az ítéletét az esztergomi érsekség valamennyi papja is köteles volt kihirdetni.153 Prágai Jeromos beszédének idején nemcsak Budán volt feszült a helyzet, a századeleji mozgalmak leverése nyomán, hanem küzdelem- folyt Óbuda lakosai és a földbirtokos óbudai Mária-kolostor közt is. Néhány évtizeddel később pedig Pest polgárai és a margitszigeti apácák vívtak éles küzdelmet. A főváros mindhárom fő részén tehát antifeudális jellegű, bár jó ideig elszigetelt harcot vívott a polgárság. Ezek az összecsapások a XIV. századba nyúltak vissza. Óbuda lakosai már az 1341. és 1363. években is perben állottak egyházi földesurakkal, mivel a fegyveres polgárok környékbeli földeket foglaltak. 1407-ben Zsigmond levelet intézett óbudai várnagyához s benne az óbudai apácák védelmére kelt a polgárokkal szemben. Eszerint Óbuda bírája, esküdtjei és polgársága az apácákat s embereiket erőszakosan, nem jogszerűen akadályozták a város területén fekvő, vásárolt szántóföldjeik művelésében, továbbá rég kezükben levő szántóföldek, rétek, kaszálók használatában. Ezzel azonban nem tudták visszaszorítani a polgárokat, s a küzdelem éppen Prágai Jeromos budai tartózkodásának ideje körül éleződött ki. Zsigmond ugyanis 1410. július 4-én most már Zoellus budai várnagyot szólította fel, védje meg az óbudai apácákat, foganatosítsa az apácák, embereik és birtokaik királyi védelmét. Ismét az óbudai hatóság és polgárok szántóföld-, rét-és kaszálófoglalásairól van szó, eljárásukat a király jogszerűtlennek, vakmerőnek és hatalmaskodónak minősítette. E küzdelmekben a város lényegében a területébe ékelődött feudális birtokost akarta kiszorítani.154 Régi időkre nyúltak vissza Pest éa a margitszigeti apácák perei is. Már az 1350—80-as években igyekszik Pest lakossága elfoglalni a szomszédságában fekvő Kőérföldje, Jenő és Bécs birtokokat. (1392-ben a budai káptalan vámigényével szemben már együtt szerepeltek egy perben a vámot részben meg nem adó pesti és jenői hajósok. 1406-ban a bécsi jobbágyok szétrombolták az apácák jenői birtokának határát Pest szomszédságában.) A küzdelem az 1420—30-as években hágott tetőfokára. Közben az ellentétek kiéleződtek az egyháziak piaci forgalmat vámoló gyakorlata miatt is. A pesti polgárok ellenszegültek a piaci vámszedésnek, s nem engedték meg, hogy az ide-153

Prágai Jeromos budai szerepére alapvető Ladislav Klicman: Processus iudiciarius contra Jeronimum de Praga habitus Viennae a. 1410—1412. V Praze, 1898. 5, 21, 29-30, 36 — 37. 1. Vö. Fejér, X. 5. 39. sz., Zsigmondkori Okit. П. 1410. okt. 22. két oklevél ; Ladislaus Klicman : Der Wiener Process gegen Hieronymus von Prag 1410—12. Mittheilungen des Instituts für Oesterreichische Geschichtsforschung. XXI. Innsbruck, 1900. 448 — 449, 452. 1. ; Joseph Aschbach: Geschichte der Wiener Universität im ersten Jahrhunderte ihres Bestehens. Wien, 1865. 298. 1. ; Barta: Középkorvégi szellemi művelődésünk, 111. 1. 151

В. Szabó: Pest megye 262, 371. sz. ; Zsigmondkori Okit. II. 1407. jún. 3., 1410. júl. 4.