Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
548 BELÉSTTBSY MÁRTA Mindez azt jelzi, hogy a zab — leszámítva az északi magas vidékeket, ahol kenyérnövény — országosan nem szolgál emberi eledelül, legalábbis a XIV. század folyamán. A malomvámokon és a kásafélék előfordulásán kívül bizonyítja ezt az is, hogy „fruges" (gabona) gyűjtőnév alatt főként a búzát, rozsot és árpát foglalják össze : vagyis főként azokat, melyek emberi táplálékul szolgálnak. Ez a megkülönböztetés az újabb időkben is szokás, mert gabonán ma is a búzát, főként pedig a rozsot, valamint keveréküket, a kétszerest értik. A földművelés rendszerének megszilárdításával nemcsak a gabonanövények termesztési rendje, hanem más termeivények határbeli elhelyezkedése is állandó jelleget ölt. A legnagyobb mennyiségben szükséges kenyér- és takarmánymagvak mellett, melyek — mint láttuk — akkor már nagy általánosságban a nyomásba kerülnek, a művelési kényszeren kívül helyezkednek el a kender, borsó, lencse és az ún. kapások. Itteni termesztésüket részben más igényük is megkívánja. De kisebb mennyiségük következtében is fontos, hogy a nyomást ne bontsák meg velük. Ellenkező esetben ugyanis annyira elhatalmasodnának ott, hogy nehéz volna kiirtani őket, és így igényesebb gabonafélék nem volnának utánuk vethetők. Nyomáson kívüli helyzetükre mutat, hogy a nyomásföldek mellett gyakran találkozunk a határban teljesen műveletlen13 1 vagy csak részben megművelt földekkel,13 2 melyek éppen gazdaságilag legfejlettebb vidékeinken fordulnak elő, tehát a földművelés elhanyagolt állapotával nem hozhatók összefüggésbe. Inkább művelési, termesztési magyarázatot kell keresnünk, ez pedig a következő: A kenderföldekről tudjuk, hogy már a XIV. század elején a gabonatáblákon kívül esnek. 1309-ben Szőlősi Dénes 40 hold földet és egy hold kenderföldet hagy a veszprémi egyházra,133 1314-ben Szentkirályszabadja határában a nemesek és a veszprémi káptalan ,,terra"-i között egy tagban külön kenderföld fekszik.13 4 Mind az említett adatok, mind a meglehetősen nagy számban szereplő „.kender föld" nevű terrák13 5 azt bizonyítják, hogy a határnak ekkor már vannak állandóan kihasított, kender alá szánt földjei is. A fenti egy holdas kenderföldnek a 40 holdas birtokhoz számított aránya kb. megfelel az újabbkori nagyságoknak. Számításba véve az említett egyholdas kenderföldnek a szükséglethez képest igen nagy terjedelmét és magas munkaigényét13 6 (valamint azt, hogy a kender egyfolytában több évig vethető), nyilvánvaló, hogy egyszerre csak kis részét vetették, s a váltás ezeken a földeken belül — kinek-kinek tetszése szerint — történhetett.137 De minthogy a kender igen szereti a friss törésű földet, elképzel-131 1322 : (Pilis) 10 holdnyi „terra inculta" (Dl. 2070 ; Má. E.) ; 1384 :„quoddam medium incultum inter iugere arabilia" (Pókatelki Kondé es. lt. R. 26 ; Má. E.). 132 1319 : 1 holdnyi felerészben meg nem művelt föld eladása 1 márkáért. (Dl. 40383; K. L. B.) 13 3 Veszprémi Regeszták. 32. 134 1314 : Néhány szentkirályszabadjai nemes átadja a káptalannak a vitás 103 h. szántót. Ebből „in valle circa quoddam nemus 1.5 iug pro canapis aptum" (Veszprémi Regeszták. 41). 135 1306/1364 : Rényen 10 holdnyi „kenderföld" nevű föld (Pozsony) (Dl. 5166 ; F. N. A.) ; 1366 : Laccha (Bodrog m.) „kenderfeulde terra arabilis" (Zichy O. III. 264) ; 1383 : az óbudai apácák „kenderfeuld" nevű földje (Dl. 7016 ; Má. E.). 136 360 négyszögöles kenderföld megmunkálása a szántást, vetést, fuvarokat is beleszámítva 16 munkaórát tesz ki a mai, jóval gyorsabb közlekedési és munkaviszonyok mellett. Feldolgozva kb. 120 m vásznat ad (Szolnoky L. közlése). 137 Ezt szemlélteti valószínűleg a már idézett 1 holdnyi felerészben megművelt föld is.
