Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
A FÖLDMŰVELÉS MAGYARORSZÁGON" A XIV. SZÁZADBAN 549 hető az is, hogy időnként friss földbe került vetésre.13 8 Ez az ország gazdaságilag kevésbé fejlett és a friss töréshez még kellő területtel rendelkező vidékein, e korban, nagyon is valószínűnek látszik. A kenderföldek rendkívül gondos megmunkálása, háromszori szántása, vetése, s az, hogy utána gabonaneműek nem igen vethetők, hihetővé teszi forgón kívül való elhelyezésüket s ugyanígy a hüvelyesekét is, melyeket e korban ugyancsak külső szántóföldeken termeltek. Míg a kendernél a maihoz hasonlóan kerítettségnek semmi jele sem látszik, addig az ugyancsak külső szántókon, gabonamódra termelt hüvelyeseknél13 9 — lencsénél, borsónál — már a kerítettség határozott nyomai mutatkoznak. Ez pedig, ha nem is utal kapálásra, legalábbis a növény növekedés közben való gondos ápolására, esetleg gyomlálására vall. A gyér adatokból azonban egyelőre nem állapítható meg, hogy országosan mindenütt megvannak-e e korban a hüvelyesek az egyes határbeli termesztvények között. Gondolhatnánk arra, hogy a közelebbi megnevezés nélkül felbukkanó külső kertek egy része hüvelyesek termelésére szolgált, ez azonban csak lehetőség. Anyagunk alapján nem dönthető el határozottan, hogy — az említett alföldi és hegyvidéki előfordulásokon kívül — a hüvelyesek termesztése másutt is nagyobb méreteket öltött-e, vagy a kereskedelem volt-e hivatva eljuttatni máshová ezt a XIV. században is feltehetőleg igen fontos népeledelt. Azokon a földeken, melyeket egyszerűen csak szántóföldnek neveznek a források, kizárólag gabonaneműeket termeszthettek, leszámítva a csekély mennyiségű kendert és helyenként a hüvelyeseket. Ezek mellett feltűnően megnövekszenek e korban a közelebbi meghatározás nélkül „kert" néven említett termőföldek. Találkozunk velük az egész Dunántúlon (Veszprém,140 Zala,14 1 Somogy,14 2 Tolna,14 3 Baranya,14 4 Győr, Vas, Sopron) és a szomszédos északnyugati megyékben.14 5 De feltűnnek az ország középső, keleti és északkeleti vidékein is, (Pilis, Bars, Abaúj, Zemplén, Szatmár, Ung, Bihar, Külső-Szolnok megyékben).146 Jelentőségükre vall, hogy már a telkek rendes tartó-138 1352 : Hodász (Heves m.) határjáráskor szerepel egy szántóföld, ahol most kender van vetve. (Anjou О. VII. 330.) 139 A Szepességben pl. még a közelmúltban is a szántóföldi táblákon termelték a borsót, kb. 200—300 négyszögöles darabokon a hegyoldalakban. Vetése ugyanúgy történt, mint a búzáé: szórták és boronálták, nyűtték, vagy sarlóval vágták és boglyákba rakták. 140 1 3 94: Sümeg birtokon „hortus" (Dl. 42564); 1383: „hortus" (Dl. 42212; K. L. B.) ; 1360 : Ajka birtokon „hortus" (Thaly cs. lt. 77. F. N. A.) ; 1384 : Kovács birtokon 2 kert. (Veszprémi kpt. magán lt. Kovács L ; F. N. A.) 141 1374 : Mindszent birtokon kert. (Dl. 6200 ; F. N. A.) 142 1 3 7 7 : Szenterzsóbet, Simonfalva, Szaniszló, Geszte birtokokon kert (Dl. 6419 ; F. N. A.) 143 1360 : Kos birtokon kert. (Dl. 4966 ; F. N. A.) 144 Baranya : 1329 : Boor birtokon kert. (Dl. 7345 ; K. L. B.) 145 Győr : 1343 : (Anjou О. IV. 356.) ; Sopron : Budaöskúton kert (Dl. 3153 ; F. N. A.) ; Pozsony : 1380, Vatafalu határában kert (Dl. 6746 ; Má E.) ; 1384 : Pókatelken kert (Pókatelki Kondé es. lt. R. 26. Má. E.) ; 1330 : Marcsamagyar birtokon kert (Pozsonyi kpt. Orsz. Lt. Rep. C. 9. f. nr. 1 ; Má. E.) ; 1367 : Fakófalva és Németfalva határában kert (Dl. 5589 ; F. E.) ; Vas : 1318 : veteményes kert (Dl. 40374 ; K. L. B.) ; Nyitra : 1370 : (Motesiczky cs. lt. 57 ; F. E.) 146 Pilis : 1361 : Békásmegyer (Dl. 1935 ; Má. E.) ; 1394 : Keszi birtokon kert (Dl. 42564 ; K. L. B.) ; 1367 : Kistarna birtokon kert (Dl. 5597 ; F. N. A.) ; Bars : Kistapolcsánvon kert (Dl. 5168 ; F. N. A.) ; Szatmár : 1352 : Várcsomaköz kert (Károlyi О. I. 211.) ; Bihar: 1382 : kert (6953; Má.E.) ; Zemplén: 1367: (O. L. Dessewffy cs. lt. 44 ; K. L. B.) ; Vallcó : 1377 : (Dl. 42046 ; F. N. A.)
