Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században 517
A FÖLDMŰVELÉS MAGYARORSZÁG ON A XIV. SZÁZADBAN 541 elkerített veteményes és csűrös kertet kell látnunk. A felsorolás alapján az is megállapítható, hogy mindezek egymás mögött helyezkedtek el.9 0 A Veszprémből,9 1 Pozsonyból, Biharból és Somogyból származó adatok a fentihez hasonlóan ugyancsak kiemelten említik meg a jobbágytelek tarto-i zékai között a csűrt, a kertet, sőt Biharban még a gyümölcsöst is.9 2 A csűrök e hangsúlyozása ekkor még kicsiny számuk mellett valószínűleg elhelyezésmódjukkal is összefügg. Ügy látszik ugyanis, hogy már e korban a belső csűröknek két típusa különböztethető meg : 1. magán a gazdasági udvaron, annak mintegy végében álló különleges rendeltetésű épület és 2. a belső udvarhoz kapcsolódó külső szérű, illetve csűröskert, amely még veteményes-és gyümölcsöskerttel is folytatódhatott.9 3 Az előbbi tehát a gazdasági udvar tartozéka (akárcsak az istállók), az utóbbi pedig a lakóhelyhez szorosan kapcsolódó külön csűrös-, illetve szérűskert. E tárolóhelyek országos elterjedtségének pontosabb megállapítását igen megnehezíti, hogy a csűr szó e korban már kifejezetten 'szérű' értelemben is előfordul.9 4 Egyfelől érthetővé teszi ezt mindkettőjük azonos rendeltetése : a takarmány és gabona elraktározása, másfelől az, hogy a csűr egyre inkább olyan univerzális épületté kezd válni, mely nemcsak az időjárás viszontagságai elől védi a tágas fiókjaiban elhelyezett szálas gabona- és takarmányféléket, hanem széles piaca fontos színtere lesz egyúttal a gabonaszem kiválasztásának. Ugyanígy viselkedik a honfoglalás előtti török „szérű" szavunk, mely kezdetben még csak a művelet színhelyét jelöli,9 5 másodlagosan közeledik az eredetileg csupán építményt jelentő horreum-hoz és 'csűr' értelemben magát a rakodóhelyet is kezdi jelölni. Valószínűleg ilyen külső szérűt szemléltet az az 1395-ből Bodrogban felbukkanó adat, melyben egy határjárás során olyan vitás hely szerepel, mely az egyik fél szerint „orreumuatha in vulgo Vathazereyn", a másik szerint pedig „locus vulgo Domb", ahol a szénát szokták összegyűjteni.96 Tekintettel arra, hogy ekkor már csak emléke élt (locus) ennek az 90 A csűrös kerteknek ez az elhelyezkedése az újabb időkben is eléggé jellemző. Fogaras vidékén találkozunk pl. a XVII. században „a csűröskertből a szénáskertbe" vezető kapu leírásával. (Takáts Sándor, i. m. 222. 1.) 91 1378 : A fehérvári káptalan jelentése szerint Keszői Miklósnak a fia atyja hozzájárulásával a veszprémi káptalan nagyberényi birtokán hatalmaskodott, miközben familiárisaival a falut megtámadta, úgyhogy lakói csak „in domibus . . . orreis, et ortis et aliis antrosis et angluosis locis" elbújva találtak menedéket. (Veszprémi Regeszták. 281.) 92 1340 : (Pozsony m.) „fundus curiae cum oreo et orto ас omnibus utilitatibiis" (Pozsonyi kápt. Orsz. Lt. 14. f. 10. nr. 26.); Kara (Somogy m.) „sessio cum orto et oreo" és 100 h. föld (Ta. Mérey cs. lt. 55.) ; 1382: (Bihar m.) curia tartozékában „ortus, oreum, pomerium", (Dl. 6983.) 9 3 Marosszóken a lakóház mögötti hátsó udvarban áll a csűr, mellette a takarmány. Szolnok-Doboka megyében a kettős udvarból nyílik a veteményes, szérűs és gyümölcsöskert. (Gunda Béla : Telekformák és gazdálkodás kapcsolata a Lápos felső völgyében. Kny. Földr. Közi. 1941. 4. sz.) 94 Prov. III. „dicitur : honora dominum de tua substancia et de primitiis omnium frugum tuarum de pauperibus : et implebuntur horrea tua (chwredh) saturitate et uno torcularia redundabunt i. e. implebuntur" (Sermones dominicales. II. 502.) ; „Circa hoc evangelium quaeritur : ex quo fit mentio in eo de decimis, utrum decimae sint de praecepto? Respondetur, quod sunt de praecepto divino, unde Malach dicitur praeceptorie : inferte i. e (date) omnem decimationem in horreum meum (chywr) ut sit cibus in domo mea". (Sermones dominicales. II. 602.) 95 L. a 81. jegyz. 96 1395 : „ad quendam locum" — mely egyesek szerint „oreumuata in vulgo vero Vathazereyn" — mások szerint „locus vulgo dictus Domb in quem foenum falcatum agregari consuerunt, fuisset". (Zsigmondkori О. I. 3909.) 3*
